Kerékpáros szakcikkek

Az BikePro kínálatában számos exkluzív márka kap helyet, az egyik legérdekesebb az absoluteBLACK. Termékeik - illetve azok megtervezése - teljesen más koncepciót követ, mint ami a kerékpáripar legtöbb szereplőjét jellemezi. Ha érdekel, hogy miben más az absoluteBLACK, és miért használja számos világhíres versenyző, olvass tovább!

Kerékpár vagy alkatrész vásárlás során gyakran találkozni a „BOOST” szóval. Cikkünk elmagyarázza a BOOST szisztéma lényegét, a típusváltozatokat, illetve hogyan kell ennek megfelelő kereket , lánckereket, és hajtóművet választani.

Webáruházunk nemcsak bicajokra, hanem más járművekre, így motorkerékpárokra is kínál gumikülsőket és belsőket. Ezek a legtöbb közkedvelt abroncsméretben és típusban kaphatók: motorra, robogóra, belsőhöz vagy tubeless gumihoz, speciális peres típusok, és így tovább. Az jelen írás a méretmeghatározásában és a kiválasztásban próbál segítséget nyújtani.

Ebben a cikkben a kerékpárgyártás világát tárjuk fel, átfogóan megvizsgálva a globális gyártást, majd egy-két márkákat külön is átvilágítunk. Fenntartható jövőnk kulcsfontosságú része a kerékpárgyártás környezeti terhelésének „rendbe tétele”. Régen a kerékpárokat lokálisan, kis- vagy nagyüzemi módon gyártották, jellemzően acél alapanyagból. Az alkatrészek ugyancsak a tágabb értelemben vett régióból származtak. A globalizációnak köszönhetően mára a kerékpár előállítása gyökeresen átalakult. Akkor hát lássuk, hol és hogyan készülnek a ma kapható gépcsodák!

Eldöntötted, hogy kipróbálod a „bekattintós” patentpedált, de melyik a jó választás? A süllyesztett stoplis, könnyed gyaloglást biztosító SPD, vagy az országútisok és a versenyzők által előszeretettel használt SPD-SL vagy Look rendszer? A jelenleg SPD-t használónak érdemes az országúti rendszer felé kacsintgatni? Cikkünk ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, elmagyarázzuk a fő különbségeket, előnyöket és hátrányokat, majd tisztázzuk, hogy az adott rendszeren belül milyen opciók állnak rendelkezésre.

Az idei Giro d’Italia körversennyel egyidőben mutatja be a SRAM a RED AXS legújabb generációját. Az amerikai márka országúti zászlóshajója továbbra is 12 fokozatos vezeték nélküli elektronikus váltórendszert alkalmaz, újdonság az ergonómiai szempontból áttervezett fékváltókar, illetve a szett jelentős tömegcsökkentése. Lehetőségünk nyílt a világpremier előtt megszerezni a komplett RED AXS pakkot, amit gyorsan meg is mutatnánk…

A kerékpárkerék egy mérnöki csoda. Súlya néhány kiló, de több, mint százat képes sok-sok ezer kilométeren át görgetni. Stabil a kanyarokban, aerodinamikus, csapágyain finoman gördül. Egyúttal időtálló, kevés karbantartást igényel, és ha szükség van rá, javítható. A pneumatikus gumi is színtiszta mágia: drámaian csökkenti a gördülési ellenállást, hasonlóképp fokozza a kényelmet és a tapadást. Ha mentél már tömörgumis BuBi-val, zsigerből tudod, mennyit számít a levegős szövetgumi!

Sokat fejlődött a kerékpártechnika az utóbbi évtizedben. A mai MTB-k kerékfelfüggesztése, vázgeometriája, irányítása ezerszer jobban működik, mint 10-15 évvel ezelőtt, és az országúti bicajok is jobban lassíthatók hidraulikus tárcsafékekkel, mint a korábbi felnifékkel. Ez mind csudajó, de a végső cél mégiscsak a mobilitás új platformra helyezése, aminek kulcsa az elektromotor kerékpárba integrálása.

10-15 évvel ezelőtt mindenki úgy gondolta – beleértve a gyártók szakembereit és kerékpáros médiát – hogy minél nagyobb a gumikülsőben lévő nyomás, annál kisebb a gördülési ellenállás, ergo annál gyorsabban halad a kerékpáros. Kár, hogy fizikusokat nem kérdeztek meg, mert legtöbbjük azonnal kiszúrta volna a tévedést…

Mit lehet megtudni a gyártók által megadott vázgeometria-adatokból? Meg lehet határozni egy kerékpár menettulajdonságait a szokványos táblázatból? Mire kell figyelni, és melyik adat mely tulajdonságra van hatással? Cikkünk ezeket a kérdéseket járja körbe, hogy a legközelebbi vásárláskor tudd, hogy a vázgeometria-táblázat böngészésekor mit kell szem előtt tartani.

A hajtókar-hossz felnőtt kerékpárokon tradicionálisan 170-175mm. Miért pont ennyi? Jó kérdés, hiszen ez a variáció távolról sem elég nagy a lábhossz-különbségek kompenzálására, azaz nem sok értelme van. Azonban az utóbbi néhány évben egyre több kerékpár és alkatrészgyártó kínál a szokásosnál rövidebb karokat, és nem csak az incifinci vázméretekhez. Cikkünk körbejárja a hajtókarhossz körüli kérdéseket, választ ad arra, hogy érdemes-e rövidebben gondolkodni.

A kerékpárok felhasználás és technikai színvonal alapján kerülnek meghatározott kategóriákba. Van elsődleges besorolás, utána azon belül egy újabb felosztás. Elsődleges az MTB, országúti, trekking, BMX, E-bike, gyermek… a „montik” esetében másodlagos kategória a cross country, a trail, az enduro és így tovább. Az új elsődleges csoport megjelenése igen ritka. Ilyen volt a BMX az 1970-es években, majd a 90-es évek elején az MTB, végül az elektromos hajtás úgy egy évtizeddel ezelőtt. Ezzel szemben a másodlagos kategóriafelosztás a kerékpározási szokások alakulásának és a technikafejlődésnek köszönhetően folyamatos változásban van…