A bevezetőben vázolt folyamat még nem ért véget. A kerékabroncs (felni) gyártástechnológia folyamatosan fejlődik, a gumikínálat az egyre nagyobb szélesség, azaz ballonosság felé mutat. Ez egyaránt igaz MTB, országúti vagy a manapság futótűzként terjedő gravel és eMTB szegmensre. Régebben, ha ballonos gumit akartál, óhatatlanul kompromisszumot kellett kötni, mert a könnyű kerekek rendre keskeny felnikkel érkeztek. Sajnos van egy határ, ami felett a túl széles gumi ezeken instabillá válik.
A stabilitás hiánya 1:2 aránynál kezd zavaróvá válni: vagyis amikor a gumi szélessége meghaladja a felni KÜLSŐ szélességének kétszeresét.
Valójában nem így kellene meghatározni az aránypárt, hanem a felni belső szélességét figyelembe véve. Sajnos sok gyártó a külső felni szélességet adja meg, holott a belső a felniszélesség a mérvadó a gumi megtámasztása szempontjából. Az alapanyag ismeretében a külső felniszélességből könnyen kiszámolható a közelítő felni belső szélesség is az alábbiak szerint.
Általánosságban elmondható, hogy az alu felnik pereme 2-3 mm vastag, tehát a 25 mm külső szélességű felni valójában csak 19-21 mm széles belül, és ezzel az adattal kellene számolni az aránypároknál. Karbon felninél 4-5 mm-es peremekről beszélhetünk, így egy jellemzően 40 mm külső szélességű felni, 30-32 mm-es belső felniszélességet rejt. A Bikepro-nál törekszünk rá, hogy ahol csak lehet mind a külső, mind a belső felniszélességet megadjuk.
Mi az ideális aránypár?
Ökölszabályként elmondható, hogy minél jobban közelít a szélességarány az 1:1-hez, a relatíve függőleges oldalfalnak köszönhetően stabilabb lesz az irányítás, a másik irányban viszont némileg nő a rugalmasság, így azonos guminyomás esetén a kényelem is. Vagyis a 38 mm széles gumi egy 22 mm széles felnin az ütéseket jobban csillapítja, viszont egy 30 mm-es felnin sokkal jobb kanyarstabilitást kínál – természetesen azonos guminyomás esetén.
De ne gondolja senki, hogy a keskeny felnin kényelmesebb bicajozni!
Ha megfordítod az előző képletet, akkor a széles felni miatt nagyobb a gumistabilitás, így alacsonyabb nyomást használhatsz, amitől viszont kényelmesebb lesz a kerékpározás, és még némi kanyarstabilitás is megmarad.
A stabilitás vagy a kényelem iránti igény nyilván felhasználásfüggő.
Amíg országúti kerékpárokon kívánatos a függőleges oldalfal okozta plusz stabilitás, terepen inkább a gumi tapadását érdemes fokozni: részben a megfelelő futófelület-mintázattal, részben a gumiszélesség további növelésével. Mindazonáltal, ha hosszú távokat mész országúton, akkor megint a kényelem lesz a prioritás az abszolút kanyarstabilitás felett. Végezetül említsük meg, hogy a gumihoz képest túl keskeny felni a kevésbé stabil kanyarodás mellett növeli a felütéssel (más néven kígyóharapással) járó defekt kockázatát.
Biztonságos?
A gumigyártók megadják, hogy az adott méret milyen (belső vagy külső) szélességű felnire szerelhető fel biztonságosan. És nemcsak az 1:2 irányban lehet túlzásba esni, hanem a másik végleten is: amikor a gumi keskenyebb, mint a felni, a peremen való illeszkedés biztonságtalanná válhat, mivel nem lesz elég oldalirányú erő, ami a gumit a felni peremhez szorítja. (Ezt nemcsak a rossz felniválasztás, hanem a túl alacsony guminyomás is előidézheti.)
A két véglet között lesz egy intervallum, ami megfelelő működést biztosít.
Például egy 25 mm külső szélességgel rendelkező felnire különösebb nehézség vagy hátulütő nélkül 25-50 mm széles gumi szerelhető fel. Ezen belül a 32-42 lesz az ideális kombináció, amikor a menettulajdonságok a legjobbak: mármint a kanyarodás kellően stabil, és a komfort sem szenved csorbát.
Aszfalton tekerve az ideálisnak mondható tartomány 1:1 felőli végét érdemes megcélozni. Részben a már említett kanyarstabilitás miatt, másrészt sima útfelületen nincs szükség különösen széles külsőre. A harmadik tényező az aerodinamika, amely akkor a legkedvezőbb, ha a felni külső szélessége és a gumi szélesség azonos (1:1). A negyedik pedig a gördülési ellenállás, ami kis mértékben ugyancsak az 1:1 arány közelében a legkedvezőbb.
Értelemszerűen terepen más lesz az ideális aránypár.
Ott szükség van a lehető legballonosabb gumira és a plusz kényelemre, és kis mértékű imbolygás nem akkora gond, hiszen laza útfelületen úgysem lesz tökéletes az irányítás. Az aerodinamika alacsony tempó mellett irreleváns, a gördülési ellenállást pedig úgyis a terep és a gumimintázat fogja meghatározni, nem a gumi/felni-szélesség aránya.
A két véglet között van számos felhasználás: a gravel/cross stílustól az általános kerékpáros közlekedésen át a túrázásig. Ezeknél jól jön a komfort, de nem kell az óriás gumiszélesség, és az aerodinamikán vagy gördülési ellenálláson sem kell sokat „agyalni”. Az MTB-hez hasonlóan itt is több értelme van a 1:2 arány felé orientálódni. Ma már mindamellett gyártó kínál a korábbinál szélesebb felniket, így simán meg lehet célozni az arany középutat. Ha másért nem, például azért, hogy a felütéses defekt kockázata a lehető legkisebb maradjon.
A gumi rugalmas, de…
Érdemes megemlíteni, hogy a felniszélesség változtatása némileg módosítja a gumiszélességet. Ugyanaz a gumi a keskeny felnin keskenyebb lesz, mint a szélesen, amely engedi a gumit szó szoros értelemben „kibontakozni”. Jellemzően 1-2, maximum 3 mm-es növekedésről lehet beszélni. Ezt a tényezőt gumiválasztásnál célszerű figyelembe venni, nehogy az extraszéles felni miatt súrolja a gumi vázat.
Emellett terepgumiknál a felniszélesség némileg befolyásolja a mintázat hatékonyságát is. A keskeny felni a gumit „összecsippenti”, vagyis az oldalsó „bütykök” kizárólag extrém bedöntés mellett kapnak szerepet, míg széles felnin a szélső bütykök már enyhe kanyarvételnél is érintkeznek az útfelülettel.
Terepgumik esetében a gyártó egy átlagos felniszélességet vesz alapul, így a mintázat legjobb kihasználásához ajánlatos elkerülni a végleteket.
A kérdéshez tartozik még a monstanában egyre elterjedtebb „insert” használata, ami eleinte az Enduro, FR, DH szakágak sajátossága volt, manapság könnyített verzióban egyre több (pl. karbon felnis) XC gépen is előfordul.
Az insert használatával alacsonyabb lehet a guminyomás, ami plusz tapadást és kanyarsebességet tesz lehetővé.
És persze mindez a külső gumi lefordulásának veszélye nélkül. Ezek a zárt cellás „szivacshurkák” a szerelhetőség miatt eleve szélesebb felnit feltételeznek. Az insertek használatáról egy önálló szakcikket is írtunk.
Kerékválasztás
Amikor MTB használatra választasz kereket, manapság badarság lenne 25 mm külső szélesség (20 mm belső) alá menni, és igazán ballonos külsőkhöz a 35-40 mm sem túlzás. Országúton 19-28 külsőben érdemes gondolkodni: az előző érték időfutamhoz, triatlonhoz passzol, az utóbbi általános használatra modern tárcsafékes kényelemorientált „koskormányosokhoz”. A gravel kerékszettek a kettő határvonalán, azaz 23-30 mm között mozognak. Teljesítmény-centrikusoknak az előbbi, túrázóknak az utóbbi javasolt. Általános használatra ugyancsak a 25 mm körüli felni az ideális.
Gramm-mánia vége
Régen az alacsony keréktömeg sokak számára elsődleges szempont volt, szerencsére ma ez kevésbé jellemző. Jobban a jár a bicajos, ha a grammok minimalizálása helyett az ideális menettulajdonságokat, a stabilitást, a mintázat jobb kihasználását, a defektkockázat csökkentését és a kerék megbízhatóságát célozza meg.
Országúton az aerodinamika eleve felülírhatja a tömegminimalizálást, megannyi teszt bizonyítja, hogy a légellenállás többet vesz el a tempóból, mint a plusz tömeg.
Szerencsére a modern karbonkompozit kerekek mindkét tényezőben kiválóan teljesítenek, ráadásul szélesebbre is alakíthatók. Az alábbi három táblázatban (országút/vegyes/MTB) megtalálod a felhasználás szempontjából ideális felni-gumi párosítást. Ha tetszett ez a cikk, iratkozz fel hírlevelünkre, illetve terjeszd lelkesen a közösségi platformokon!
