A kényelem relatív. Egyrészt a testi adottságok, a hajlékonyság valamint a fájdalomküszöb sem egyforma, másrészt a kerékpár típusa és beállítása ugyancsak nagymértékben befolyásolja a komfortot. És ott az időfaktor, vagyis a fáradtság. Az igénybevétel a kilométerekkel egyre nagyobb mértéket ölt.
Szerencsére a menetközben érzékelt kényelem számos módon fokozható. Cikkünkben végig vesszük, hogy mi befolyásolja leginkább a kényelmet, és miként növelhető. Tegyük hozzá, hogy a bicajozás során tapasztalt kényelemmel kapcsolatban több szakcikk látott napvilágot: foglalkoztunk a nyergekkel, az általuk biztosított komforttal, a rövidebb kialakítású típusokkal, emellett a pedálokkal és cipőkkel, a markolatokkal, különösképp az ergonómiás típusokkal, valamint a magával a biomechanikával, a kerékpár testre szabásával, alacsony termetűeknek és hórihorgasoknak egyaránt.
A mostani szakcikkben a fent említett írások összegzése olvasható. Megmutatja, melyek a fontosabb és kevésbé meghatározó komfortnövelő tényezők, így kidolgozható egy stratégia, amely holisztikusan – vagyis nem feltétlen tüneti alapon - kezeli a kérdést. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy minden mindennel összefügg: a kerékpáron végzett egyes beállítások a többire is kihatással vannak, valamint az alkatrészválasztásra is. Példaként a nyeregmagasság állítása a nyakizmok terhelését is befolyásolhatja, és lehet, hogy a megszokott nyereg nem ugyanazt az érzetet kelti nyújtottabb láb és előrébb dőlt felsőtest mellett.
Mi a kényelem?
A kényelem fogalma a bicajon két fő szinten van jelen. Az egyik az ergonómia, a másik a kényelmetlen külső hatások kiszűrése. Az elsőbe tartozik a test és a kerékpár kontaktpontjainak illeszkedése és elhelyezkedése, például a komfortos nyereg vagy markolat. A pedál és cipő egy külön vetület, hiszen ott a hajtás, vagyis a láb (és a test) mozgása is „bezavar”. A kerékpárt pedig az adott kerékpáros testi adottságaira kell beállítani, úgymond hangolni. Ezekkel a kérdésekkel a fent említett cikkekben már foglalkoztunk.
A külső hatások kiszűrése alatt a talaj felől érkező kellemet rezgések csillapítását értjük. Ez történhet például kerékfelfüggesztéssel, passzív rezgéscsökkentő technológiákkal, nagyobb gumimérettel. A nyeregcsövek kényelemre gyakorolt szerepének egy külön szakcikket szenteltünk, ami itt olvasható. A lényeg, hogy minél kisebb terhelés érje a testet, mert ez a kilométerek során összeadódik, és hasonló módon vezet elfáradáshoz, mint a hajtáshoz szükséges izommunka.
A fenti képen látható "telók" csodálatosan kisimítják a terepet, de városban egy rugós nyeregcső is elegendő lehet...
Ne feledjük, hogy a kényelem nemcsak a kerékpár, az alkatrészek és a beállítás függvénye! Ruházatunk ugyanúgy felel a komfortért, amivel írásunk végén foglalkozunk. Egy korszerű betétes nadrág megváltás jelent olyannak, aki még nem próbálta, egy zselés párnázással rendelkező kesztyű megoldhatja az ujjzsibbadást, az izzadságot jól elvezető technikai alapanyagból készült mez pedig az általános közérzetet javítja. Végezetül alul a cipő, fent a sisak illeszkedjen megfelelően, azaz legyen a ruházat észrevehetetlen, segítsen megelőzni a nyomáspontokot és egyéb kellemetlenségeket!
Mennyi kényelmere van szükség?
A bevezetőben már utaltunk arra, hogy a komfort személyfüggő, és a kerékpározás – a néhai Sipos János úr szavaival élve – nem teremsport. Tehát legalább annyi komfort kell, amivel az a táv az adott intenzitás mellett élvezetesen teljesíthető, és utána se maradjon más kellemetlen kihatás, csak kellő izomfáradtság. Ez a cél, amit a lehető legjobban kellene megközelíteni.
A nyereg által biztosított kényelem ebben a felhasználásban nem meghatározó...
Mélyebbre ásva a kényelem szakág- és felhasználásfüggő. Kerékpáros túrák esetében elsődleges szempont, hiszen a hobbiszintű sportólótól csakis így várható el a szükséges napi táv, megismételve annyi napon keresztül, amíg a kaland tart. Ezzel szemben egy BMX vagy dirt jump bicajon valójában állunk és nem ülünk, továbbá a „menetek” jellemzően 1-2 percig tartanak. Itt kényelem helyett biztos irányításról beszélünk. Egy triatlon vagy időfutam bringa esetében pedig a kényelmet felülírja az aerodinamikus testhelyzet, jobban mondva kompromisszum szükséges a két irányelv tekintetében. A példák tovább folytathatók, rámutatva, hogy a jelen írás tuti receptet nem szolgáltathat, legfeljebb bizonyos stratégiát, amit minden kerékpár magára és az adott felhasználásra fazoníroz.
„Személyeskedés”
Csakhogy az olvasó tudjon viszonyítani, megosztom saját kényelemmel kapcsolatos szempontjaimat. 54 éves vagyok, ami azt jelenti, hogy igényeim eltérők a huszonéves bicajosokétól. Relatíve jó az állóképességem, rendszeresen dolgozok a törzsizmokon, a hajlékonyságon, valamint az ízületi mozgástartományon. Fájdalomküszöböm magas, sokáig képes vagyok tolerálni a kevésbé kellemes közérzetet. Mindazonáltal vannak fogyatékosságok is: ilyenek a korábbi sérülések maradványai, a gyermekkori gerincferdülés, amit a hátizmok kompenzálnak (amíg nem fáradnak el), télen pedig hideg lábak és a kezek, azaz zavarok a perifériás részek vérellátásában.
Többféle kerékpárt használok különböző célokra, ezek a testhelyzet szempontjából többnyire azonosan vannak beállítva. Vagyis országúton, terepen és a bicajos közlekedés során testhelyzetem nem sokat változik. A nyereg és pedál a „paripák” közt azonos, cipőből több van, de csak olyat használok, amit szeretek. Markolat és bandázs tekintetében nem vagyok ennyire válogatós. Ruházat terén a betétes nadrágra számomra elengedhetetlen, ha ide-oda rohangálok a városban, minimum egy betétes alsónadrág van rajtam. A testhez álló felsőket szeretem, döntően ilyenekben tekerek.
Mindenkinek van a fentihez hasonló „két bekezdése”. Akár a kényelem iránti igény összes paramétere eltérhet az enyémtől, és ennek tükrében kell a következőkben ismertetett kényelemfokozó megoldásokból „csemegézni”. Például aki bicajozás során kézfájdalommal küzd, annak első körben a markolattal érdemes kísérletezni, de lehet, hogy a probléma a kerékpár beállításával hatékonyabban javítható. A nyereggel kapcsolatos problémák orvoslását a nyereg mellett betétes nadrággal, valamint ugyancsak a kerékpár beállításával érdemes kezdeni. Fontos, hogy mindig csak egy paramétert változtass, mivel csakis így határozható meg az eredmény! Vágjunk is bele, kezdve a nem kívánt rezgések elleni harccal, amit az ergonómiát javító „tuningok” követnek!
Kerékfelfüggesztés
A kerékfelfüggesztés gépjárműveknél alap, kerékpároknál az alacsony önsúly, az egyszerűbb manőverezés, a másik oldalról nézve a plusz költség, a bonyolultabb szerkezet és a tömegnövelés miatt ritkábban alkalmazzák. Szükségét egyrészt a terepviszony határozza meg, másrészt a kerékpáros súlya és preferenciája. Ez utóbbiba tartozik a kényelem iránti igény, valamint a biztosabb kerékpárirányítás.
A két kerék közül az első rugózása mind az említett irányítás, mind a kényelem szempontjából prioritást élvez a hátsó felett. Egyszerűen a kéz, a csukló és a váll nehezen viseli a talaj felől érkező ütéseket, tetejében ezekkel kontrolláljuk a gépet. A hátsó kerék esetében mindössze azt szeretnénk, hogy a gumi a talajjal folyamatos érintkezésbe legyen, valamint a nyereg ne gyepálja a sejhajt.
A kerékfelfüggesztés amúgy rendkívül jó kényelemfokozó eszköz, de ára van: költségben, tömegben, komplexitásban, hatékonyságban, karbantartásigényben egyaránt meg kell fizetni a komfortot. Szerencsér akkor sincs minden veszve, ha valaki nem akar ilyen árat fizetni a kényelemért, merthogy van más lehetőség…
Kontaktpontok - rezgéscsillapítás
Szilárd burkolaton vagy nem túl nehéz terepen bicajozva a kerékfelfüggesztés kiváltható a nyeregrészbe és/vagy a kormányzásba integrált rugózással, esetleg plusz komfortot kínáló nyeregszerkezettel, markolattal. Ezen belül kézenfekvő és költséghatékony a nyeregcsőbe épített aktív rugózás, ennek alternatívája a nyeregcső hajlékonyságának fokozása kisebb csőátmérővel vagy erre alkalmasabb alapanyaggal. Ez utóbbit nevezzük passzív rugózásnak, amelyben a karbonkompozit alapanyag kimagasló tulajdonságokkal rendelkezik.
Nyeregcső
Az aktív rugóval rendelkező nyeregcsövek jellemzően túra-, trekking és városi komfortkerékpárokon láthatók. (A típus a Bikepro webshop kínálatában a „teleszkópos nyeregcső” menüpont alatt szerepel.) Létezik ezen felül külső, paralellogrammás rugózást biztosító típus is, amely a terhelésre nemcsak lefele a nyeregvázcső irányába, hanem valamelyest hátra is elmozdul. A rugós nyeregcsőnek három fő hátránya van, amely elterjedését korlátozza. Az első, hogy a mechanika terhelése nem tökéletesen függőleges, hozzávetőleg 25 fokban döntve dolgozik. Ennél fogva a csúszópersely hajlamos a kopásra, egy idővel óhatatlanul „lötyögőssé” válik. A második a relatíve nagy tömeg. Végezetül az ütéseket tompítását összenyomódás során a nyeregmagasság néhány centit csökken, vagyis folyamatosan változó nyeregmagassággal kell pedálozni, ami nemcsak zavaró, de az ízületeket is terheli. Az említett hátrányok a parelellogrammás típusoknál kevésbé jeletkeznek.
Nyereg
A nyereg hasonlóképpen felruházható ütés- és rezgéscsillapító technológiával. Valójában ott még hatékonyabban folyhat a zavaró tényezők szűrése, hiszen a beépített rugózás, párnázás közvetlenül a talaj irányába „néz”. Amíg a nyeregcső esetében 1cm rugóút kiválónak mondható, a komfort- vagy túranyergek esetében ez az érték magától érthető. Éppen ezért a komfortkeresést célszerű a nyeregnél kezdeni, hiszen itt a rezgéstompításon felül anatómiai szempontból is javíthatunk a kontaktuson.
Kormányzás
A kormány maga biztosíthat némi passzív rezgéscsillapítást, valamint korábban népszerű volt a stucniba épített paralellogrammás rugózás. Ez manapság a villanyakba kerül át, mint például a Specialized Future Shock kormányrugózás esetében. Két centiméter rugóút nem tűnik soknak, ennek ellenére a „recegős” utat egyész jól kisimítja. A harmadik út az ergonomikus markolat, amely egyrészt a rezgések ellen veszi fel a fegyvert, másrést a terhelést a kéz minél nagyobb felületén oszlatja szét.
Markolat
A hagyományos körkerestmetszetű markolat és az országúti kormányokra tekert bandázs gyakran olyan alapanyagból készül, amely elősegíti a rezgések kiszűrését. Ez lehet többféle szintetikus gumi vagy szilikonalapú műanyag, nyílt- vagy zártcellás hab, esetleg természetes parafa. A felsorolt anyagok számos tekintetben eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, a habösszetételek hatékonyabban vezeti el a nedvességet, egyben rugalmasabbak is, ami plusz komfortot biztosíthat. Ha az anyagrugalmasság nem megy az irányítás rovására, a habmarkolat – vagy annak szilikonos változata - a kényelemfokozás filléres módja. A bandázs esetében pedig a vastagabb, zselés (zártcsellás) anyagot is tartalmazó típus nyújt plusz rezgéscsillapítást és kényelmes fogást. Ezen tulajdonságok minden termékleírásban megtalálhatók.
Amin gurulsz…
A külső gumi szuper jó rezgéscsillapító, minél alacsonyabb a nyomás, nagyobb a szélesség és rugalmasabb szövetszerkezetet, annál nagyobb komfortot biztosít. A szélességet elsősorban a vázkialakítás, valamint a felniszélesség gátolja, ezen felül számolni kell olyan hátrányokkal, mint a megnövelt tömeg és légellenállás. A gumiban lévő légnyomás pedig a szélesség/ballonosság és kerékpár összsúlyának függvénye: minél nagyobb a gumi és könnyebb a bicajos/masina, annál lejjebb lehet menni. A túl alacsony nyomás viszont növeli a defektveszélyt, valamint irányítási problémákat is okozhat. A belső nélküli gumirendszerek adott össztömeg és gumiszélesség mellett valamivel kisebb nyomást tesznek lehetővé. Összefoglalva, a gumi tekintetében érdemes a váz és kerékszett által biztosított lehetőségeket maximálisan kihasználni, a nyomást pedig úgy megválasztani, hogy a komfort és a defektveszély egyensúlyban legyen.
Egyéb lehetőségek…
Valójában a többi komponens – leszámítva a már említett kerékfelfüggesztést – nemigen biztosít érzékelmető komfortnövelést. A váz és a villa függőleges irányban egy rendkívül merev szerkezeti egység, a kerék úgyszintén. Az ejtett vagy girbegurba támvilla maximum 1-2 milliméter csillapítást tesz lehetővé. Amelyik gyártó itt jelentős előrelépést hirdet, valószínűleg nem jó úton jár, vagy félrevezeti a vásárlót. A kerék esetében a profilmagasság eredményezhet némi eltérést: a régi hártyavékony „szingós” felnik kevésbé feszes küllővel már érezhetően tompítják a talaj felől érkező ütéseket.
Mennyi az annyi?
Egy átlagos termetű kerékpáros esetében a komfortra kihegyezett, de rugót nem tartalmazó nyeregcsőtől 10-15 mm rugalmasság várható el, míg a speciális nyeregszerkezettől és -pálcáktól csak 5-6 mm. A markolattal vagy bandázzsal az alap és a szivacsos/zselés típusok között jobbára 1-3 mm különbség lehet. A fenti számok mutatják, hogy milyen befektetéssel, melyik kontaktponton mennyi csillapításban reménykedhetünk. Szerencsére ezek az értékek összeadódnak, vagyis ha mindenből a komfortosat választod, a végén tényleg érezhetővé válik a javulás.
A gumi a fentiekhez képest relatíve sokat csillapít: egy 23mm széles külső és egy 50mm-es között kényelemben ég és föld a különbség. Egy ilyen ugrás minden fenti változtatást űberel, persze ritka, hogy ekkora ugrás az adott kerékpár esetében egyáltalán kivitelezhető. Ha az aktív nyeregcső vagy stucni rugózást is belevesszük a képletbe, egyértelműen új dimenziók nyílnak meg a komfort terén. És mint ahogy a cikk további részeiben olvasható: a kényelem fokozásában az ergonómia szerepe sem éppen lebecsülendő…
Ergonómia
A kerékpározás élményét és hatékonyságát nem elsősorban az egyes alkatrészek kiválasztása határozza meg, hanem a kerékpár és a bicajos kapcsolata, szimbiózisa. A kerékpár személyes és testi adottságra történő pontos beállítása mindent más technikai tényezőt felülír. Ha a testhelyzet kényelmetlen, nem tudsz megfelelő erőt kifejteni, hamarabb elfáradsz, és sebességed is messze elmarad a lehetőségektől. Embernek és gépnek teljes harmóniában kell együttműködni.
Váz
Mindenekelőtt a vázméret legyen a testi adottságoknak megfelelő. Ha túlságosan előre kell dőlni a kormányfogáshoz, a karokat ki kell nyújtani, akkor a bicajozás nem lesz felhőtlen élmény. Hasonlóképpen a túl rövid vázon a testtartás görnyedt, ami fárasztja az izmokat, ízületeket. A gyártók és a forgalmazók minden mérethez rendszerint adnak egy testmagasság-ajánlást. Például az „S” 160-174cm között megfelelő, az „M” 170-től 182-ig, az „L” 178 és 188 között, az „XL” pedig 184cm felett. Van némi átfedés a méretek közt, vagyis a legtöbb esetben két vázméret közül kell kiválasztani a megfelelőbbet.
Nyereg és nyeregpozíció
A kerékpárnyereg elsősorban támaszt nyújt, jó esetben stabilizál. Ugyanaz a típus az egyik bicajosnak tökéletes kényelmet nyújt, a másiknak puszta szenvedés. A nyerget saját kerékpáron, több órán keresztül kell próbálni, amennyiben egy sikerül egy jól illeszkedőt, nyomáspontot nem okozót találni, tanácsos mellette kitartani. Mindemellett a problémák döntő része nem magára a nyeregre, hanem a rossz beállításra vezethető vissza.
Ezek közül a leggyakoribb ok a rossz nyeregmagasság. A túl magas nyeregállás onnan ismerhető fel, hogy hátulról nézve a csípő oldalirányba mozog. Ilyenkor a kelleténél nagyobb lesz az ülőgumóra jutó terhelés, valamint minden egyes pedálfordulat megdolgozza a bőrt és az alatta lévő puha szövetet. A nyerget centis lépésekben lejjebb célszerű állítani, amíg a „csípőringás” megszűnik. A nyeregproblémák másik gyakori oka a felsőtest túlzott előre dőlése, ami miatt az „altáj” előre csúszik, így a nyereg már nem támasztja alá az ülőgumókat, hanem a lágy szövetekbe vág. Végezetül a nyereg legyen vízszintes állású: egyéni preferencia alapját ettől kissé el lehet térni, de az 5 foknál nagyobb dőlést ajánlatos elkerülni.
Kormány, stucni
A kormány határozza meg a fogáspontot, legyen az országúti koskormány, MTB vagy másmilyen típus. Mindegyik specifikus hajlítással és szélességgel rendelkezik, a kormánygeometriát a testmagasság, a karok hossza, a vállszélesség valamint a felhasználás határozza meg. MTB kormányok esetében a visszahajlítás és emelés a csukló természetes helyzetét és felsőtest dőlésszögét hivatott optimalizálni. Az országúti kormányok esetében ez az előre hajlítás hossza, majd a visszahajlás vertikális esése határozza meg a kényelmet, valamint egyes speciális „komforttípusok” a felsőrészen emelést, visszahajlást vagy az alsó fogáson „kitárást” biztosítanak. Szabályként lefektethetjük, hogy rövid végtagok és keskeny váll esetében a kevésbé széles kormányok felé kell venni az irányt.
A kormányfogás határozza meg testhelyzetet, ami az ergonómia alapja. A stucni pozícionálja a kormányt, vagyis megfelelő magasságba és nyeregtől számított távolságba helyezi. Méretválasztéka manapság rendkívül széles, amíg régen 80-120mm között volt mind, a jelenlegi kínálat 35-140mm. Szükség is van rá, hiszen a modern kerékpárok vázméretei nagy lépésekben ugranak, és a két méret közötti űrt különféle stucni és kormánytípussal, valamint hosszabb és különböző hátra nyúlást (setback) kínáló nyeregcsövekkel lehet áthidalni. A stucni esetében érdemes figyelembe venni a szögállást (jellemzően -25 foktól +25 fokig), így a kormányhelyzet – vagyis a kormányfogás - valóban tág határok közt lesz állítható.
Markolat, toldat
A markolat rezgéscsillapítás-tulajdonságaival és az irányításra gyakorolt hatásával már foglalkoztunk. Egyes markolatok ezen felül a jobb illeszkedést, a nyomásponton csökkentését, egyszóval az ergonómiát is szolgálják. A tenyér formáját jobban követő forma csillapítja a nyomást, ezáltal csökkentheti a fáradtságérzet és diszkomfortot. A kézfájdalom elsődleges oka, hogy kerékpározás közben testtömegünk jelentős része a kézre, ezen belül a tenyérre koncentrálódik. Ez relatíve kis terület, a terhelés pedig idegeket is nyom, ereket szűkít vagy zár el. A helyzetet tovább rontja, hogy számos kerékpáros behajlított csuklóval fogja a kormányt, ami kisujj környéki zsibbadáshoz vagy a gyűrűsujjban érzett bizsergéshez vezet.
Amikor egy szabályos hengert markolunk, a kézfej külső felén a terhelés megnő. Az ergonómiás markolatok nagyobb felületen nyújtanak támaszt a tenyérnek, egyúttal pozícionálnak, vagyis jobb csuklótartást biztosítanak. Ezzel leveszik a terhelést az érzékenyebb pontokról, eloszlatják az idegekre ható nyomásokat. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az ilyen típusú markolatok középső és külső része nagyobb felületet biztosít, ezt egészíti ki a puhább és keményebb anyagok használata, ami optimalizálja a terhelés elosztását.
Kormányszarv
A kedvezőtlen terhelés mellett a hagyományos markolatok másik rákfenéje az egyetlen fogáshelyzet. Sok kerékpáros számára a hiányosságot a kormányra bilinccsel rögzített toldalék – köznapi nevén „kormányszarv” – orvosolja, de közkedvelt a markolatból kinyúló, annak szerkezetébe integrált nyúlvány. A „szarv” tehát plusz fogáshelyzetet biztosít, ennek hossza változó, dőlésszöge pedig személyes preferencia szerint állítható. Itt említsük meg, hogy az ergonómiás markolatok és „szakvak” beállítására fokozottan figyelni kell. A bringán ülve a kar és kézfej síkja hozzávetőleg egy vonalban van, ha a támaszkodási vagy fogásfelület szöge ettől jelentősen eltér, sem az ergonómiás markolat, szem a kormányszarv nem biztosít megfelelő kényelmet.
Pedál
Hagyományos taposó vagy platformpedál esetében beállításról nemigen beszélhetünk, hiszen a láb önmagát pozícionálja. A nagyobb kontaktfelület mindazonáltal segít mind a stabilitásban, mint a terhelés elosztásában, vagyis potenciális kényelemfokozó tényező. A korszerű patentpedálnál viszont a megfelelő beállítás elengedhetetlenné válik. Ez a síkötésekhez hasonlóan működik, a stopli a cipő talpán kap helyet (SPD rendszer esetében a gumitalpon belül), rálépéssel csatlakozik a pedál dokkoló mechanikájához. A stopli állításával lehet a kényelmes és hatékony pozíciót biztosítani. A kényelemérzetet jelentősen befolyásolja a láb helyzete, amely részben a stopli pozícionálásával érhető el. A rossz lábtartás ízületi bántalmakat, akár komoly sérülést is okozhat. A stopli helyes beállításával két korábbi szakcikk foglalkozik, az egyik a kerékpár testre szabásával, a másik kifejezetten a pedálokról.
Hajtókar
A közhiedelemmel szemben a hosszú végtag nem feltétlen igényel nagyobb „körpályát”. Az, hogy az adott személynek mi a kényelmes mozgásintervallum, inkább függ a csípő és a hát hajlékonyságától, mint teljes lábhossztól. Amennyiben jól tudod koordinálni a lábmozgást, a rövidebb kar lesz a jobb választás, mert a pedálfordulat növelésével a kisebb erőkar bőven kompenzálható. Ellenben a hosszú kar által biztosított nyomatékkal és mozgásintervallummal csínján kell bánni: ez könnyen túlterhelheti az izmokat és az ízületeket.
Ruházat
A ruházat nagyban befolyásolja a kerékpáron élvezett kényelmet. Farmerben, pólóban, rugalmas sportcipőben hosszabb távok teljesítése kész tortúra. Más szóval kerékpározáshoz speciális ruházat viselése ajánlott, ha pedig a teljesítmény is szempont, akkor egyenesen elengedhetetlen. A legfontosabb ezek közül a betétes bicajos nadrág. Ennél az ülep alatt közvetlenül (alsónadrág nélkül) egy speciális betét található, többrétegű, eltérő sűrűségű antibakteriális alapanyagból, gy biztosítva a lehető legjobb csillapítást, a szabad mozgást, az antibakteriális tulajdonságot, amely a mennyei kényelem záloga. Tükrözve az anatómiai sajátosságokat, külön női és férfi betétkialakítások állnak rendelkezésre.
A kerékpáros felsőrész – köznapi néven mez - rendszerint elasztikus anyagból testhez álló kialakítással készül, hatékony nedvességelvezető tulajdonságokkal párosítva. Az izzadtság elvezetése a kellemes közérzet elengedhetetlen eleme, a rugalmas szabás pedig a kényelmet és mozgásszabadságot tesz lehetővé. A manapság kapható minőségi kerékpáros mezek korszerű technikai alapanyagokból készülnek, amely biztosítja a nedvességelvezetést, egyúttal könnyű és higiénikus. A szabás többféle lehet, az aerodinamikus, testre feszülő típustól a lezser MTB használatra optimalizáltig. A kerékpáros felső elől rendszerint cipzárt kap, amely megkönnyít az öltözködést, menet közben pedig segít a szellőzésben. A bicajos mezek női és férfi szabással egyaránt kaphatók.
A kerékpáros cipő mindenképpen jobb választás, mint az utcai vagy sport lábbeli: ez utóbbiak talpa túl rugalmas a hatékony pedálozáshoz, valamint nem nyújt megfelelő biztonságérzetet. Ráadásul a pedál fémkerete tönkreteszi a drága sportcipőt. A kerékpáros cipő hajtáshoz optimalizált merev talpat kap, biztosíthat pedálkötést, de taposó platform pedálokhoz való is kapható. A cipő illeszkedése és tartása meghatározó, és figyelni kell továbbá a talpbetétre is. Létezik ebből talpboltozat alátámasztó típus, ezzel megelőzhető a lábzsibbadás és az ún. „forrótalp”. Ezenfelül a stopli és a cipőtalp közé kerülhet ék, amely jellegzetesen a pronáló vagy szuplináló lábmozgást (a boka ki vagy bedőlését) hivatott korrigálni. Egy megfélően beállított és személyre szabott pedál és cipő kombináció nagymértékben képes fokozni a komfortot – főleg hosszabb távok teljesítése során.
Végezetül említsük meg a harmadik kontaktpontot, a kezet. A kesztyű sokak számára elengedhetetlen felszerelés, hiszen védi a kezet, egyben csökkenti a nyomáspontot és a rezgés intenzitását. Szabása fontos kérdés: a kézforma és -méret meghatározza, hogy melyik kesztyű kínál valódi kényelmet. Emellett a legtöbb kesztyű tenyérpárnázást is kap, itt a zselés betétek különösképp növelhetik a komfortot. Alapanyaguk ettől függetlenül vékony, szellőző, így viseletük a nyári melegben sem kellemetlen.
Kenceficék
Ha a fentiek mellett mind ott a pipa, akkor már csak néhány praktika szükséges a teljes kényelemhez. Az egyik ilyen a lelkiismeretes higiénia. Ez ugyebár evidencia, de a kalandok hevében sportunk sokszor átértelmezi a tisztaság fogalmát. Azaz előfordulhat, hogy a bicajozás végén nincs lehetőség átöltözni, így a nyirkos betét továbbra is az ülepet boldogítja. Ez ugyebár a fertőzések melegágya, és ha a bőr már kicsit is gyulladásban van, újból nyeregbe pattanva indulhat a burjánzás. Ha az átöltözés csak a lustaságon múlik, akkor mindenképpen vegyét erőt magadon! Ha valamilyen bicajozás utáni program akadályozza meg, érdemes újra gondolni a dolgot, és a sör vagy haboskávé előtt alul indítani a regenerálódást. Túra vagy verseny után első utad a zuhanyzó irányába vezessen. Ez a „komfortuning” ingyenes!
Megfontolandó továbbá a kidörzsölődés elleni bőrnyugtató és súrlódásgátló krém rendszeres használata. Elsősorban a nyereg okozta fájdalmaktól gyakorta szenvedő kerékpárosoknak ajánlott, de a preventív eszközként például túrázók is megfontolhatják. Hosszú etapok során még azoknál is jelentkezhet „bőrelhasználódás”, akik a napi 1-2 órás edzések során nem tapasztalnak ilyen panaszokat. Ilyen termék például a webáruházunkban kapható EthicSport Comfort.
Minden bizonnyal léteznek egyéb praktikák a komfort fokozására, a fontosabbak szerintünk említést kaptak. A bevezetőben említett Bikepro írások további információt nyújtanak az egyes komponensek kiválasztásához. Tanácsainkat megfogadva a bicajozás élmény új dimenzióba léphet. Fontos témáról lévén szó, megköszönnénk, ha a cikket valamely közösségi oldalon megosztanád másokkal is!