Az, hogy a logika helytálló-e, vitatható. Bőven vannak hölgyek, akik férfi nyeregre esküsznek, valószínűleg a hosszkérdés is egyénfüggő, mint a formai kialakítás, a középső vájat iránti igény vagy a párnázás vastagsága. Talán még a szélesség az egyetlen paraméter, ami egész jól mérhető/meghatározható: akinél az ülőgumók egymástól távolabb helyezkednek el, majdnem mindig kényelmesebbnek érzi a széles felületet, mivel az jobban - és mi több a megfelelőbb pozícióban - támasztja alá a két ülőcsontot, ezáltal kisebb terhelést kap a kettő közötti puha, érzékeny terület.
Gyorsan jegyezzük meg, hogy a bicajos nyergek kiválasztásáról átfogó szakcikk már rendelkezésre áll, ezen írások elolvasása segíthet a mostani „rövidnyerges” sztori megértésében. Ha már otthonosan mozogsz a témában, feltételezhetően tudod, hogy nem érdemes egy kaptafára készíteni a nyergeket, hisz’ megannyi „altájanatómiának” kell megfelelniük. Emellett ott a sokféle felhasználás, stílus, szokás és személyes preferencia…
Pár évvel ezelőtt felbukkantak olyan rövidebb kialakítású nyergek, amelyek a gyártók ajánlása szerint nem hölgyek számára készülnek, hanem teljesítményorientált vagy akár általános sportoláshoz. Ma a boltokba kerülő új bicajok jelentős hányadán ilyen típusú nyereg található. A kerékpármárkák ezt ki is hangsúlyozzák: illetve az ilyen nyergek különböző technikai színvonalon és árszinten külön is megvásárolhatók. Nevezzük meg, amiről beszélünk: a jelen cikkben többek közt a Specialized „Power” sorozatáról, valamint annak megannyi utánzójáról, a Selle Italia Novus Boost és SP-01 Boost Tekno, a Giant Fleet, a Fabric Line-S, a Bontrager Aeolus, a Prologo Dimension és Dimension Nack, a Fizik Vento Argo, a Selle San Marco Shortfit és az ISM által kínált nyeregtípusokról van szó.
Természetesen a fent említett sorozatok sem egy kaptafára készülnek: többféle nyeregtest-formát, pálcakialakítást kínálnak, így különböző anatómiához és igényhez passzolnak. A közös bennük a szokásosnál 2-3cm-rel rövidebb kialakítás, ami kizárólag az orr rovására megy. Jellemzőjük tehát a 250-260mm hossz, valamint a kissé szélesebb ülőfelület, amely a kerékpárost valamivel előrébb pozícionálja. Ezen felül majdnem minden esetben találunk kényelmet fokozó középső vájatot, a formai kialakítás pedig többnyire sík, ezen felül a nem túl hangsúlyos ív is gyakori. A „párnázás” vastagsága rendszerint közepes, ezzel igazodva a „hobbi-sport felhasználó” célcsoport igényeihez.
A jelen trend annak tükrébe tűnik furcsának, hogy a korábbi években ennek ellenkezőjéről próbálta néhány márka meggyőzni a kerékpáros társadalmat: a 300mm feletti hosszt felmutató Fizik Arione például úgy reklámozták, hogy több pozíciót kínál, ezáltal fokozva a kényelmet a többórás tekerések során. Ezzel az ellentmondással a későbbiekben még foglalkozunk.
Habár ma már a legáltalánosabb kerékpáros használatra ajánlják, meglepő módon a mai „rövidnyereg” trendet a versenysport inspirálta. Igen, a dizájn első körben az országúti időfutamokon bukkant fel, válaszként az UCI (Nemzetközi Kerékpárszövetség) azon rendelkezésére, hogy a nyeregorr csúcsa nem kerülhet 50mm-rel a középcsapágytengelynél előrébb. Ez a nemrég megjelent szabály az extrém aero testhelyzet felvételét- a „Superman” pozíciót - hivatott megakadályozni. És mint látható, nem sok sikerrel…
Hogyan kell kijátszani egy nem túl átgondolt UCI-szabályt?
A csapatok azon nyomban rövidebb orrú nyergeket rendeltek. A versenyzők ugyanúgy erőre tudtak csusszanni, mivel az új nyeregtípuson az ülőfelület az orrhoz képest „előrébb jött”. És mivel a nyeregorr szerepe elsősorban a hajtás közben láb/csípőpozícionálás, ennek hiányát a szélesebb hátsórész vette át, „háttámaszt” kínálva az ülőgumóknak. Az „orrnélküliség” ezen felül nagyobb mértékű felsőtest-előre dőlést tesz lehetővé: nem nehéz belátni, hogy a csípő teljes előre fordulásával a „családi ékszer” ilyen kialakítással kevésbé lesz „szorongatott helyzetben”.
Ez egy szabványos testhelyzet az országúti időfutam-versenyzésben!
Nem tudni pontosan melyik kerékpártervező fejéből pattant ki a zseniális ötlet, hogy tulajdonképpen kizárólag a WorldTour-on szereplő furcsa nyeregtípust általános amatőr használatba emelje át. Valószínűleg az adott márkáknál a versenyszponzoráció miatt keringett pár ilyen kuriózumnyereg, feltették a tervezett kerékpár-prototípusokra, és konstatálták, hogy bizonyos vásárlói igényekre igenis megfelelnek. Már csak az a kérdés, mik pontosan ezek az igények, mire ad választ a rövidorrú nyereg, illetve használatuk milyen előnyökkel kecsegtet?
A nyereg előre-hátra mozgatása határozza meg a kerékpár (és a kerékpáros) súlypontját. Ez bizonyos intervallumban valósulhat meg, ami elsősorban a nyeregszár és a nyereg – különösképpen a pálcák – kialakításától függ. Van olyan helyzet, amikor a kerékpárost előrébb kellene mozgatni, de a nyeregszár bilincsmegoldása, vagy a nyeregpálcák ezt nem teszik lehetővé: ilyenkor jön jól a manapság trendi „rövidorrú” nyeregtípus…
Tehát ha már minden lehetőséget kihasználtunk, a nyeregcsövet visszahajlás (setback) nélküli típusra cseréltük, és a súlypont (az adott felhasználáshoz, kerékpárgeometriához és személyes preferenciához) túlságosan hátra kerül, akkor nincs más hátra, mint előre: szerelj fel egy olyan nyerget, amely kialakításánál fogva még előrébb helyezi az ülőcsontokat. Persze a fent vázolt konstelláció a kerékpárbeállítások kis hányadánál ál fent. Van, hogy az adott kerékpáron és körülmények közt a kerékpárost éppen hátra kell pozícionálni, szerencsés esetben a nyeregpálca pont kiadja az ideális beállítást.
Mégis a mai kerékpárok jelentős részén gyárilag rövid kialakítású nyereg található, amely kialakításánál fogva előre orientál. Jó ez így? Nem ülnek majd a bicajosok túlságosan elől a kerékpáron? Nem kerül túl sok súly az első kerékre, kompromittálva a menettulajdonságokat, esetleg a biztonságos irányítást?
A cikkünk tárgyát képező nyeregtípus feltehetően nem biztosítja a lehető legszélesebb alkalmazási területet, azaz nem fedi le a haranggörbe csúcsát, amellyel a legtöbb bicajost lehet ideális kerékpározási pozícióba hozni. Erre minden bizonnyal a korábban alkalmazott – se nem hosszú, se nem rövid -, hozzávetőleg 275mm-es, hagyományos formát kínáló nyereg a megfelelő eszköz. Mégis a „rövidorr” trendnek vagyunk tanúi, tehát valakiknek, valamiért mégis beválik… Itt felmerülhet az elcsépelt indok: a kerékpáriparban az eladások növelése érdekében valamit folyamatosan változtatni kell. De ebben az esetben egy sereg más tényezőt is említhetünk, ami katalizátorként szolgált a nyergek terén tapasztalható megújuláshoz.
Az első ezekből a COVID, amely hatására egyre több olyan ember ül nyeregbe, akik korábban nem kerékpároztak. (A COVID kerékpáriparra gyakorolt hatásokról korábban részletes elemzést írtunk.) Ők jellemzően, a mozgásszegény életmód miatt nincsenek jó kondiban, nem elég hajlékonyak, az esetek többségében nem szeretnek túlzottan előre hajolni. Habár a kerékpár testre szabásával foglalkozó cikkeben határozottan ellenjavalljuk a nyeregpozíció-állítást, mint kényelemfokozó funkciót (ez fokozottabban megváltoztatja az irányítást, azaz jobb a kormánypozíción állítani), mégis „gyárilag” a „nyeregtuning” tűnik az egyszerűbb megoldásnak. (Szerintünk a kormányhelyzet meghatározza a kerékpár esztétikáját, ami rossz esetben eladhatósági gondokat szül, ezért ódzkodnak tőle a kerékpármárkák. A nyeregformából még nem látszik, hogy mire megy ki a játék…)
A trend elemzésekor azt is érdemes figyelembe venni, hogy a kerékpártechnika is folyamatos változásban van. A kurrens típusok a korábbitól eltérő vázgeometriát és funkcionalitást kapnak. Gondolunk itt MTB vonalon az új kerékméretekre és az abból fakadó vázgeometria-változásokra, valamint a felfüggesztésrendszerek fejlődése is hatással van a vázszögekre, ebből a kerékpáros súlypontja is valamelyest változik. Az ún. progresszív vázgeometria eleve előre pozícionált súlypontot feltételez, amit meredekebb nyeregvázcső-szöggel, „null setback” nyeregcsővel valamint az új rövidorrú nyergekkel érhető el. Tehát az MTB szegmensben egyértelműen szólnak észérvej a „nyeregforradalom” mellett.
Országúti fronton az ún. „endurance”, avagy kényelemorientált típus előretörése indukálhat hasonló igényket. Az ilyen kerékpárok irányítása stabilabb, kevésbé agilis, a kormányszár rövidebb, a kormány szélesebb, és az előre hozott súlypont ezeket egytől egyig képes ellensúlyozni. Az egyre terjedő „gravel” kerékpártípus is eltérő csőszögekkel és vázkialakítással „operál”, és itt is célszerű lehet a kerékpárost a hagyományos országúti pozícióhoz képest valamelyest előrébb pozícionálni.
Az előnyök többé-kevésbé kipipálva, a kérdés már csak az, milyen ellenérveket lehet felhozni a rövid nyergek ellen? Először is a már említett formai specifikusság miatt sokak számára a nyereghelyzet nem lesz megfelelően beállítható. De még ha az amúgy hosszabb nyeregpálcán be lehet állítani az ideális súlypontot/testhelyzetet, ott egy bökkenő: a szélesebb nyeregtest. Ez ugyebár az orr stabilizáló szerepét hivatott kiváltani, pontosabban hiányát kompenzálni, plusz támasztékot nyújtva az ülepnek. De mi van, a bicajos medencecsontja keskeny? Ilyenkor az ülőgumók a nyeregtesten beljebb kerülnek, a nyereg pedig már-már a combba vág. Mi tesz ilyenkor a bicajos? ...természetesen előre csúszik, ahol keskenyebb a nyereg, ezáltal a súlypont még előrébb kerül, valamint a nyereg stabilizáló funkciója a semmibe vész.
A szokásosnál kicsit vastagabb szivacsozás is megosztó lehet. A kerékpársportba újként érkezőknek talán kedvez, habár nemcsak ők vásárolnak – pontosabban szeretnének –kerékpárt. Végezetül a nyeregfelület a „rövid” nyergeknél rendszerint enyhébb ívet kínál, a legtöbb majdnem síkfelületű, a gyártók szerint széles hátsórész kellően pozícionál, nincs szükség az ív által diktált pozícióra.
A középső vájat kérdése ma már kevésbé megosztó, mint megjelenésekor: a legtöbb kerékpáros – legyen kezdő vagy profi – szívesen él vele. Viszont megfigyelhető, hogy a rövid nyergek esetében a terjengős hátsó kialakítással párhuzamban a vájat is szélesebb kialakítást kap, ami lehet üdvözítő vagy éppen kizáró ok. Amennyiben a vájat pontosan a puha szövetek alá esik, nincs miről beszélni, ellenben ha a nyereg eleve túl széles, szerencsétlen esetben az ülőgumó pontosan a vájatperemre fekszik fel, ami már rövidtávon is kényelmetlen.
A nyeregtestbe épített rugalmasságot részben a nyeregpálca-rögzítés diktálja. Ebben a tekintetben a rövid nyergek esetében domináns hosszúpálcás kialakítás kedvező, máskülönben a flexibilitás optimalizálása a gyártó kompetenciája. Mindenesetre a rövid kialakítás e téren nincs sem előnyben, sem hátrányban.
Mint látható, van némi logika a rövid nyereg trend mögött. Sok kerékpáros a ma forgalomba kerülő kerékpárokkal kapott „turcsi” nyergekkel valóban jól jár. Valamilyen nyerget kell adni az új bicajhoz, amit a tulajdonos vagy lecserél, vagy megtart. (A pedálnál a csere az alapértelmezett, a nyeregnél és a markolatnál a gyártók tradicionálisan adnak esélyt a meghagyásra.) Szerintünk jobb ötlet neutrális nyerget biztosítani, mint specifikust, és a rövid-széles kialakítás – még hosszú pálcával is – a beállításnál korlátozó lehet.
A mai kerékpárok rövid nyergei láttán ne gondold, hogy a piac (végre) feltalálta spanyolviaszt! Ez egy típus a sok közül, előnyökkel és hátrányokkal. Korábban hölgyek számára ajánlotta az ipar, ma általános „besorolást” kap. Ettől még az ami: előrébb pozícionálja a kerékpárost, kevésbé akadályoz a le- és felszállásban, aerodinamikus testhelyzetet tesz lehetővé, valamint egy megadott pozíciót lehet felvenni rajta, ami menet közben nemigen változtatható. A felsorolásból látszik, hogy nem egy általános típusról van szó…
A Bikepro nyeregválasztékában rengeteg típus szerepel a cikk tárgyát képező rövid kialakítás ugyanúgy, mint a hagyományos, a széles vagy keskeny, a fotelként párnázott vagy az egészen spártai. Ismét felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nyereg által kínált kényelem elsősorban a megfelelő beállítástól függ, amihez ajánljuk az ezzel foglalkozó szakcikkünket. Webáruházunkban a nyergek széles választékát itt találod, az altáji kényelemhez szervesen kapcsolódó kerékpáros nadrágok pedig itt kaptak helyet.
Reméljük a cikk sikeresen rámutatott arra, hogy egyetlen „nyeregtrend” sem váltja meg a világot! Így nincs más hátra, mindenkinek meg kell találni a számára megfelelőt, amit azzal segíthetsz elő, ha az írást Facebook-on vagy egyéb közösségi platformon közzé teszed.
