Mekkora legyen a váz?
A számodra ideális váz kiválasztásához, érdemes kidolgozni egy megbízható mérés- és összehasonlítás-stratégiát. Ha tisztába vagy a meglévő váz paramétereivel, könnyedén megtalálhatod méltó utódját. A váz két legfontosabb hosszparamétere a felsőcső- és a nyeregvázcső-hossz. Régebben mindkettő egyszerűen mérhető és összehasonlítható volt – manapság az ejtett felsőcsöves vázak miatt mindez valamivel komplikáltabb. Az összehasonlításhoz minden felsőcsövet vízszintesen, azaz virtuálisan célszerű mérni. Ehhez az kell, hogy a kerekek be legyenek szerelve, majd a homlokcső középvonalától a nyeregvázcső középvonaláig mérj egyet praktikusan méteres vonalzó és/vagy vízmérték segítségével. Az ejtett felsőcsöves vázak esetében a nyeregvázcső mérete is virtuális lesz, mivel addig a pontig kell mérni, ahol a vízszintes felsőcső becsatlakozna - már ha vízszintes kialakítást kapott volna. A vázméretezésről rejtelmeiről korábban szakcikk is született, amely itt olvasható.
Ezen felül le kell mérni a nyereg és a kormányfogás közti magasságkülönbséget, illetve a kormányszár hosszát is. Végső, és talán legfontosabb paraméter a nyeregmagasság, amelyet a középcsapágy-tengely középpontjától a nyereg felületéig kell mérni, természetesen a nyeregszár vonalában. Figyelj továbbá arra is, hogy a nyeregmagasságot befolyásolja mind a hajtókar hossza, mind a pedál típusa és profilja. Ha ezek közül valamelyiket a vázzal együtt lecseréled, a nyeregmagasság ezektől függően megváltozik.
Mekkora az akkora?
A vázgyártó a hosszméretek és vázszögek kialakításához egy átlagos ember testméreteit veszi alapul. A vázméret-választék tetején a vázgyártó mindent megtesz annak érdekében, hogy a nyeregvázcső-, a felsőcső-hosszt növelni tudja, ezzel együtt a homlokcsövet nyújtani, hogy a kormány is arányos magasságba kerüljön. A „felnagyítás” – ahogy a fényképek nagyítása esetén – némi veszteséggel jár. Részben fel kell áldozni az ideális vázszögeket, a kompakt tengelytávot, valamint a súlypontot. A kerékpár irányítása a legtöbb gyártónál M-méretben lesz optimális, a két végletnél már jelentősen kompromittált. Nincs titkos recept, nincsenek csodák: egy bizonyos méret után a kapuk bezáródnak… (A kerékpár testhez állításával kapcsolatban, valamint a kistermetűek esetében felmerülő problémákról is rendelkezésre áll egy-egy szakcikk.)
Igen, annak is jár a bicajozás, aki minden ajtónak meghajol!
Az egyik kiút az egyedi kerékméret alkalmazása lenne, mint ahogy azt az MTB szegmensben tapasztaljuk. Sajnos ott sem feltétlen a geometria-orvoslásra használják, hanem a rugóút és/vagy az alacsony gördülési ellenállás előtt nyitják meg a kapukat. Ha országúti, fitnesz, túra vagy éppen városi kerékpárok esetében is három jól bejáratott, széles körben, olcsón elérhető kerékméret-változat állna rendelkezésre, sem az égimeszelők, sem az aprótermetűek nem szenvednének a vázválasztással, majd annak személyre szabásával…
A profi versenyzők között is van hórihorgas!
Végezetül nem mindegy, ha a magas termetű egyén csak szimplán magas, vagy egyben masszív testalkattal bír. Mert ha az utóbbi, akkor a standard vázcsövek valószínűleg nem lesznek elég merevek, avagy stabilak számára. Tehát „túl kell építeni” a nagyméretű vázszerkezetet, különben a kanyarokban nem lesz meg a kellő stabilitás. Számos gyártó lépett már ebben az irányban, például a Specialized „Rider First Engineered” technológiája minden vázméret esetében azonos objektív vázmerevséget, illetve szubjektív „érzetet” biztosít. Ehhez az kell, hogy az amerikai márka az adott modell minden egyes vázméretét külön "modellként" tervezze meg: részben egyedi vázgeometriával, másrészt különböző karbonszálak és layup-okat (szerkezeti felépítés) használatával.
Kit nevezünk „óriásnak”?
Egészen 195cm-ig a probléma egész jól kezelhető, utána jön a neheze… Ez természetesen arányos felépítéssel értendő, tehát egy 185 centis, extrém hosszú végtagokkal, vagy mindössze hosszú lábakkal „megáldott” személy bicajra ültetése is komoly kihívást jelenthet. 190cm testmagasság felett az adott gyártó legnagyobb (XL / XXL) vázméretű MTB (21-22”) vagy országúti (62-63 cm) gépe lesz a befutó, 195 felett már célszerű keresni egy átlagosnál hosszabb kormányszárat és nyeregcsövet.
Kormányzati kérdések
A mai kerékpárok többnyire egyenes, enyhén ívelt vagy országúti hajlítással rendelkező kormányt kapnak, emellett előfordul a komfortkormány típus hosszanti (nem vertikális) kézpozíciókkal, valamint az aerodinamikára kihegyezett triatlon/időfutam-kormány. Bármilyen is a kormánytípus, annak helyzetét két paraméter szerint lehet változtatni: a magasságot a kormányszár emelésével (régi típusút kihúzással, a modernebb, menet nélkülit a távtartók átcsoportosításával, megfordítással), a távolságát pedig a kormányszár cseréjével tudod befolyásolni. Az állítható dőlésszöggel rendelkező kormányszár esetében a kettő egyszerre, ráadásul egyetlen csavar meglazításával (vagy akár szerszám nélkül) végezhető el.
A kormány maga is rendelkezik geometriával. Minden kormánynak van szélessége (fogástávolsága), amit részben a vállszélesség, másrészt a felhasználás határoz meg. A vállszélességet a két vállcsúcs (a lapocka felső csúcsai) között mérjük. Ezen felül országúti kormányok esetében az előre hajlítás hossza, majd a visszahajlás vertikális esése az egyedi paraméter. Egyes speciális „komforttípus” a felsőrészen emelést vagy visszahajlást biztosít, a gravel kormány pedig az alsó visszahajló szakaszt „tárja ki” (ez az ún. „flare”).
Hosszú ujjak esetében nincs gond a fékkar elérésével, ellenben a fogásszélesség lehet korlátozó tényező
Az egyenes kormányok a több-kevesebb „emelés” mellett bizonyos mértékű visszahajlással rendelkeznek, azaz a végek a kerékpáros felé hajlítottak. Az egyre szélesebb MTB kormányok a visszahajlás révén teszik lehetővé a természetesebb kartartást: amíg az egykori 580-600mm széles típusok 6 fokos hajlítással rendelkeztek, addig a 680mm körül ez az érték már 8-9 fok, a mai extraszélesek pedig 12-16 fok körül hajlanak a kerékpáros felé. Mind a kormányszélesség növelése, mind a visszahajlás befolyásolja a felsőtest állását. (A kettő valójában egymás ellen dolgozik, az eltérést nagyjából kiegyensúlyozzák.)
Nem mindegy, hogyan állítod be a kormánypozíciót…
A szélesebb kormányt növeli a virtuális kerékpárhosszt, biztosabb irányítást és jobb lélegzést biztosít a nagytermetű kerékpárosoknak. A mai MTB kormányok egyébként és szélesek, így nincs gond e téren. Országúton a 44 vagy 46cm az XL-méret, gravel-ben akár 50cm-ig is el lehet menni. Túrakerékpárokon a gravel méret lehet a befutó, amennyiben az egyenes kormányt preferálod erre a falhasználásra, a régebben divatos 620-660mm tűnik jó kiindulási pontnak. Amennyiben a végtagok hosszúak és a váll széles, mindenképpen a széles kormányok felé kell venni az irányt, ha a kerékpáros „csak” langaléta, vállai keskenyek, a szokványos középszéles kormányok felszerelése ajánlott.
Bárszék?
A nyeregpozíció tekintetében is bőséges a tuning lehetőség. A nagytermetűek alatt a nyeregszár felső kialakítása (bilincse) mindenképpen biztosítson hátra nyúlást (setback), legalább 20 mm-t, illetve nem árt, ha a nyeregpálcák bilincset fogadó szakasza hosszú, így tágabb határok közt állíthatjuk előre vagy hátra. Ebben az olasz SMP márka termékei verhetetlenek, emellett az MTB használatra tervezett nyergek rendszerint hosszabb sínnel rendelkeznek. (A nyeregmagasság pontos beállításával Bikepro szakcikk foglalkozik, valamint eligazítást nyújt a dőlésszög és előre-hátra pozícionálás kérdésében is.)
A hosszú lábak rendszerint közel maximális setback-et igényelnek, ez biztosítja az ideális súlypontot a bringán. A hátra pozícionálás azért gyakori 190cm testmagasság felett, mert a felsőtest nagyobb tömeget képvisel, így több súly kerül az első kerékre. Ezt kompenzálandó célszerű a kerékpárosnak kissé hátrébb elhelyezkedni. A nyeregszélesség az ülőgumótávolság függvénye (erről is született már Bikepro szakcikk), ami nem feltétlen mutat összefüggést a testmagassággal vagy az izomfelépítéssel. Azonban a nyereg és a kormány közti szintkülönbséget nem érdemes túlzásba vinni. Az ideális nyeregmagasság lényegében adott, a kormány süllyesztése pedig nem oldja meg a hosszú végtagokkal rendelkezők fő problémáját, a szűkösségérzetet. Kétségtelen, hogy alacsony kormánypozícióval aerodinamikus lesz a testhelyzet, de a stucni alatti távtartók eltávolításával nem lesz a „pilótafülke” hosszabb. Törekedj arra, hogy a váz hosszú fejcsővel rendelkezzen a kormány arányos magasságba történő elhelyezésére.
Hajtókar
Langalétáknak további lehetőség a hajtókarhossz-növelés. Ennek legáldásosabb hatása nem a biomechanikával kapcsolatos. A közhiedelemmel ellentétben a hosszú láb nem követel hosszabb hajtókart, nagy körívet hajtva valószínűleg nem leszel gyorsabb, a kényelem terén sem leszel előnyben, ellenben a súlypont egész biztosan alacsonyabb lesz, ami sok esetben rendbe hozhatja az extrém nagyméretű vázak geometriai problémáit. Különben is fent van a súlypont a magasan pozícionált felsőtest miatt, így minden, ami a „normális” súlypontot segíti, csakis előnyös lehet. Mi számít hosszú hajtókarnak? Az átlagos választék a legtöbb gyártónál a 170/172,5/175 mm, így ezekből a leghosszabbat érdemes választani. Itt-ott fellelhető 177,5 vagy ennél hosszabb kar, amely már komolyabb hatással bír. A felső határt ismét a váz geometriája jelenti: vigyázz arra, hogy kanyarban hajtás közben ne érhessen le a pedál. Válassz a hosszabb hajtókar mellé alacsonyabb profilú pedált, amely a problémát általában orvosolja.
Pedál
És ha már pedálról van szó, ott is van némi „mókolni” való. A szélesebb csípő és a nagyobb tömegű, széles lábak egymástól távolabb elhelyezett pedál után kiáltanak. Ahogy egy termetes ember léptei is szélesek, ennek a kerékpáron is tükröződni kell. Így áll természetes helyzetben a térd és a csípő. Ez megvalósítható olyan pedállal, amely hosszabb tengellyel rendelkezik, ennek hiányában 1-2mm távtartót tehetünk a pedál és a hajtókar közé. A harmadik lehetőség a stopli befele mozgatása, ami pár milliméterrel kijjebb helyezi a lábakat. Végezetül a stopliállítással a pedáltengelyt az talp-öregujj alá kell pozícionálni, ehhez a cipőkialakítástól függően a stoplit valószínűleg hátra kell tolni.
Egyedi vázat?
195cm testmagasság környékén az egyedi készítésű váz is szóba jöhet, mint opció, de inkább olyan esetekben, ha a magas termet aránytalanul hosszú (vagy rövid) végtagokkal, jár együtt. Máskülönben az egyedi vázkészítő sem mágus, a fizika törvényeit ő sem tudja semmissé tenni. (Kis vázméretek esetében a kerékméret megváltoztatásával tágabb a mozgástere, de a felső végen nincsenek csodák…) Ezen kívül már csak egy illúziótól kell az égimeszelőket megfosztanunk: valószínűleg soha nem lesz megfelelő karbonvázad, hacsak nem aránytalanul nagy anyagi áldozatok árán. A karbonvázak döntő többsége ugyebár sablonokban készül, amelyek drágák, így a gyártók a gazdaságosság érdekében szűkebb méretválasztékban és –intervallumban dolgozik. (Egy-egy sablonon sok váznak kell készülni, egyszerűen nincs elég lelkes „égimeszelő” bicajos.) Még ha van is XL méret, ennek felső csöve általában rövidebb, mint az alu vagy acélvázak esetében, hogy minél több potenciális vevőnek megfeleljen. Tehát az „óriásoknak” marad a fémes alapanyag, esetleg karbon hátsó háromszöggel, villával.
Reméljük testszett a cikk, a benne szereplő tippek pedig felhasználhatók! Ahhoz, hogy a többi hórihorgas se görnyedjen a rosszul beállított, túl kicsi bicajon, posztold az írást Facebook-on vagy egyéb közösségi platformon!