A felépítés:
A nyereg „ülőalkalmatosság”, de nem „ülés”. Az egyetlen fix pont, amivel a kerékpáron menet közben érintkezel, egyaránt befolyásolja a leadott teljesítményt, a hatékonyságot és a biztos irányítást. A nyereg a nyeregcsőre rögzül, ez utóbbi összekötő szerepet tölt be a váz és a nyereg között, továbbá biztosítja a nyeregmagasság, a -dőlésszög, és a hosszanti elhelyezkedés (azaz „setback”) pontos állítását. A felépítést tekintve a nyereg pofonegyszerű, de a magasabb árkategóriában a nyeregtest gyakran karbonszállal erősített, a pálca titán vagy karbonkompozit, a szivacs tartalmazhat gélt vagy egyéb kényelemfokozó anyagot, a borítás készülhet kevlárral erősített hi-tech mikroszálas szövetből. Ennyi a fizikáról és a technikáról, innentől fogva majdnem minden az ergonómiáról szól…
Ahogy minden bicajos számos esetben megtapasztalta - a nyereg a kényelem terén meghatározó szerepet játszik. Néhány óra a kerékpáron, és a nyereg jelenléte minden bizonnyal megmutatkozik: viszont minél később hívja fel magára a figyelmet, annál jobban sikerült a nyeregválasztás. Ennek ellenére még a profi versenyzők is gyakran fájdalmaktól „altáji” szenvednek. Mivel lehet a problémákat csökkenti? Ez az egymillió forintos kérdés…
Anatómikus?
Bizonyosan feltűnt, hogy manapság sok nyereg közepén egy vájat található. Ez lehet teljesen áttört, ezzel gyakorlatilag egy lyuk tátong a nyeregtestben, de gyakori a párnázaton belüli mélyebb kialakítás. A nyílás vagy mélyedés lehet szélesebb vagy hosszabb, célja minden esetben a két ülőgumó közti puha szövet kímélése. Mennyire fontos ez a tulajdonság? Sokan tartják, hogy nincs rá szükség, a nyereg kialakítása a kerékpározás kezdeteitől lényegében azonos, ha nincs panasz, a dolgokat nem érdemes bolygatni. De ha jobban belegondolunk, más sincs, mint panasz! Mindenképpen tenni kell valamit a sokaknál felmerülő kellemetlenségek ügyében, és a nyeregben elhelyezett mélyedés sokak számára jelent megváltást! De hogyan működik?
A kivágás sokféle formát ölthet: a lényeg, hogy a súly többnyire az ülőgumókra kerüljön…
A leglényegesebb különbség a hagyományos kerékpárnyergek kialakításával szemben, hogy a mélyedés mentesíti azon területeket a nyomástól, amelyek nem vesz részt a közvetlen teherviselésben. A legtöbb kerékpárosnak olyan nyeregformára van szüksége, amelynél az ülőgumók viszik a terhelést, az idegek, artériák és lágy részek mentesítve vannak. Ezt biztosítja az ülőfelületen végig húzódó kivágás. A szakemberek szerint ez egyben megóv számos élettani rendellenességektől, mint például az impotenciától.
Persze a mélyedés megléte még nem garancia a kényelemre, valójában csak egy részlet a nyereg formai kialakításában. Nézz oldalról a nyeregre! Itt két „iskola” vív ádáz csatát: egyik véglet a többé-kevésbé síkfelület, a jellegzetesen „bölcsős” kialakítás, ahol a nyereg orra és háta magasabb van, mint a középső szakasz. Az utóbbi jellemzően egyetlen ülőhelyzetet biztosít, míg a „lapos” kialakítás – főképp, ha hosszú is – számos pozíciót enged. Az általános vélekedés, hogy a síkfelület a hajlékonyabb testalkatúaknak kedvez, míg a bölcsős jobban pozícionál, azaz segít a stabil helyzet megtalálásában. Van köztes megoldás is, ahol a combbal érintkező felület íve és mérete segíti a stabilitást, egyben lehetővé téve a hátizmok kinyújtását. Emellett a nyereg orra lehet szélesebb, de akár lefele kunkorodó is. Az előbbi a nyeregorra való kiülést teszi kényelmesebbé (pl. kaptatókon), az utóbbi megakadályozza, hogy a nadrág visszaüléskor beakadjon, illetve előre csúszva a már említett puha szövetek túlzott terhelést kapjanak.
Nem mindegy, mit terhelünk…
Ezek dióhéjban a formai különbségek. Egyértelmű, hogy egy sokismeretlenes képletről beszélünk, ezen felül ott lakozik még a szélesség és a párnázás kérdése. Ezek sem egyszerűen meghatározható paraméterek, de szerencsére vannak támpontok, ami alapján a nyereggyártók a termékeket tervezik. Az első „tétel”, hogy a kerékpárosok eltérő ülőgumó-távolsággal rendelkeznek, így a nyergek több szélességben készülnek. A jobb márkák által kínált verseny-orientált nyeregmodellek rendszerint keskenyebbek, bár a legtöbbnél így is legalább két szélesség áll rendelkezésre. Távolról sem szentírás, hogy a versenyző csípője keskenyebb, mint a hobbistáké, bár látható némi összefüggés… A komfortnyergek rendszerint szélesebbek, ami felegyenesedett felsőtest esetén fokozott tartást és jobb súlyeloszlást tesz lehetővé. Máskülönben az ilyen nyergekkel rendszerint rövidebb távokat abszolválnak, tehát a kialakításnak nincs túl nagy jelentősége.
Hol nyom a nyereg?
A párnázás:
A második tétel, hogy a legtöbb kerékpáros igényli a párnázást, de nem mindegy, hogy az milyen vastag, illetve a nyereg mely részére kerül. Ebből kifolyólag a nyergek eltérő vastagságú, rendszerint zárcellás habot kapnak, amit borítás fed. A párnázás szerepe a nyereg középpontján meghatározó, emellett folytatódhat előre vagy hátra megcélzott felhasználás, stílus szerint. A habanyag megannyi különböző viszkozitással, rugalmassággal ruházható fel. Teljesítménycentrikus nyergek esetében a párnázás rendszerint nagysűrűségű anyag, ennek előnye, hogy jobban tart, nem lehet „szétülni”, és valamennyire idomul az altájhoz. Jobb esetben a „versenynyergek” annyira nem „fapadosak”, hogy az alapot biztosító műanyag vagy karbon test keménysége zavaró legyen. A párnázás mellett a nyeregtest anyagával és kialakításával is lehet a rugalmasságot és illeszkedést javítani. Néhány gyártó – mint például a Velo – a test egy részébe elasztikus anyagot használ. A műanyag testtel egybeöntve a kompozit szerkezet többlet rugalmasságot tesz lehetővé, idomul a kerékpár anatómiájához, tényleg plusz kényelmet nyújt a szivacsozás megvastagítása vagy „puhítása” nélkül.
Rugalmas test, okosan elhelyezett párnázás…
A nyeregpárnázás másik véglete a túrázáshoz készült, valamint a komfortnyergeknél népszerű a „zselés” párnázás. Az anyag úgymond „memóriás”, felveszi a testformát, a menet közbeni terheléssel jelentősen nem változik sem a forma, sem a rugalmasság. Az egyik legismertebb zselés típus a Selle Royal márka RoyalGel névre hallgató zártcellás párnázása, amely a közkedvelt Lookin sorozat esetében a nyereg átlátszó felületén keresztül szabad szemmel látható. Jó nyomkodni, emellett sokaknak bevált.
A több nem mindig jobb: a PRO Stealth is kellően széles, kényelmes és mégis jól tart...
A kérdés már csak az, hogy mennyi párnázásra van szükséged, illetve mi a túlzott párnázás hátránya? A kelleténél szélesebb és túlpárnázott nyereg a pedálozást akadályozhatja, és a belső combot kidörzsölheti. Mégis sokan gondolkodnak úgy, hogy ha a nyereg kényelmetlen, azt puhábbra, „fotelosabbra” cserélik. Ez nem jó stratégia. Ahogy nem a legpuhább ágymatrac a legkényelmesebb alvóalkalmatosság, menet közben sem a legpuhább nyereg a legkényelmesebb. Túrjunk egy kicsit mélyebbre a kérdésben!
Szélesen alátámasztja az ülőgumókat, kíméli a többi részt: lehet, hogy Neked ez válik be!
Ha nem rendelkezel megfelelő állóképességgel, és több hónap kihagyás után ülsz ismét kerékpárra, lábaid hamar elfáradnak. A pedálozás ereje csökken, egyre nagyobb súly tolódik a nyeregre, majd kezdődnek a problémák. A legtöbb nyereggel kapcsolatos kifogás arra vezethető vissza, hogy a szezon elején a bicajos hosszabb utakra vállalkozik, mint amit erőnléte lehetővé tesz. Tehát azonnali nyeregcsere helyett jobb ötlet az edzés – mondjuk ezt úgy, hogy kerékpáralkatrészek értékesítéséből élünk! Persze a nyereg és nyereg között jelentős különbségek tapasztalhatók, a bicajon érzett komfort érdekében fontos, hogy megtaláld az számodra legkényelmesebbet.
Az is tény, hogy a kerékpárokon eredetileg található nyereg rendszerint silányabb, mint ami a boltokban külön kapható. Az adott nyeregmárka kerékpárgyártók számára készített termékei nem ugyanazzal a technológiával készülnek, mint ami a katalógusban szerepel. Eltérhet a párnázás, a pálcaanyag, a nyeregtest, a borítás, így elképzelhető, hogy egy névben azonos nyereggel nagyobb kényelmet kapsz!
A nyereg borítása:
Nem szóltunk még a borításról és a pálcaválasztásról. Tradicionálisan a nyereg borítása természetes bőr, egyes nyereggyártóknál ez a mai napig elérhető alternatíva. Dacára a korszerű mikroszálas anyagok rengeteg jó tulajdonsággal rendelkeznek, jobban elvezetik a nedvességet, jól tartanak, nedvesen sem tapadnak és könnyen tisztíthatók. A megjelenésük majdnem tetszőleges, így a kerékpár stílusához is hozzátehetnek egy keveset. A műbőr és műanyag borítást kevésbé ajánljuk: szerencsére ez döntően az olcsó nyergeken fordul elő. Érdemes megjegyezni, hogy létezik olyan karbon vagy műanyag testtel rendelkező nyereg, amely nem kap se párnázást, se borítást. Ráadásul ezek sokszor a legdrágább modellek a gyártók palettáján! Az elsődleges ok természetesen a tömeg csökkentése, a prémium árszint pedig a hi-tech kompozit testkialakításnak róható fel. Itt maga a „nyereglap” hivatott megfelelő rugalmasságot biztosítani. Legjobb, ha az olcsó, párnázatlan „Aliexpress” modelleket helyből kerülöd, mert azon mögött ritka az ilyen irányú kényelemkompenzáció. Trendi még a „mezítelen” lyukacsos műanyag nyereg, ami lehet ugyan rugalmas, de a nadrágot pár száz kilométer után garantáltan „megeszi”!
Igen, még ma is gyártanak bőrnyerget!
A nyeregpálca tulajdonságai:
A nyeregpálca számos anyagból és technológiával készülhet: rendszerint tömör acélrúd vagy ötvözött acélcső, de lehet titán, alumínium vagy karbonkompozit konstrukció. A típus jelentősen meghatározza az árat, azonkívül néhány tíz gramm erejéig a nyereg tömegét. Természetesen az anyagok valamelyest eltérő rugalmasságot biztosítanak, de ami ennél is fontosabb, az a becsatlakoztatási pontok távolsága és elhelyezkedése. Minél távolabb vannak a végpontok egymástól, valamint az ülőgumótól, annál nagyobb az esély, hogy a pálcák az út rezgéseit mérsékelik. A távolságon túlmenően a pálca és nyeregtest kapcsolódása is befolyásoló tényező: a hagyományos öntött műanyag fogadó „dudor” merevebbé teszi a lap ezen szakaszát, értékes rugózó felületet vesz el a nyeregtestből és a pálcahosszból. Ezzel szemben a „Wing” típusú „szárnyas” kapcsolatok kellően stabilak, viszont nagyságrendekkel rugalmasabbak, mint az öntött fogadó nyílás. Mindazonáltal sokkal több múlik a nyeregtest anyagválasztásán, kialakításán, rugalmasságán, mint magán a pálcán. Valójában ezért hagytuk a „pálcakérdést” az ismertetés végére!
A sok-sok itt szereplő információ remélhetően segít a tudatosabb döntésben! Persze a nyergekre is jobbára igaz: a puding próbája az evés. Igen, jól olvastad: a megfelelő nyeregtípus kiválasztása tapasztalati úton történik. Kipróbálsz egyet, majd még egyet, egy harmadikat, negyediket… és előbb vagy utóbb vissza fogsz térni valamelyikhez. Ezt a folyamatot könnyíti meg számos neves nyereggyártó által kínált választórendszer, például az egyedülálló WTB Test Ride program. De még a fenekedhez takarosan passzoló modell is felérhet egy középkori kínzóeszközzel, ha nincs helyesen beállítva. A beállításokat viszont nem a nyergen, hanem a nyeregcsövön végezheted, ennek egyik fő feladata a nyereg megfelelő pozícionálása. Lássuk ennek menetét!
A nyeregcső felső végén található a bilincs, amely a nyereg pálcáját rögzíti. A bilincs lehet egy- vagy kétcsavaros, továbbá kialakítása biztosíthat bizonyos mértékű hátra (ritkábban előre) nyúlást. A bilincsen állíthatod a hosszanti pozíciót hozzávetőleg 5 cm-es intervallumban, ezzel befolyásolva a két kerék közti súlypontot. Ezen felül a nyereg dőlésszögét ugyancsak a bilincs beállítása teszi lehetővé. Végezetül a nyeregmagasságot a nyeregcső vázból való kihúzásának mértéke biztosítja. A vázszögek miatt az említett állítások nem függetlenek egymástól: az emelés például egyben hátra pozícionálást is eredményez. Webáruházban a legtöbb kurrens nyeregtípus elérhető, többféle kialakítással és minőségben, amit itt tekinthetsz meg.
Ha tetszett a cikk, oszd meg a Facebook-on vagy bármely egyéb platformon, hogy mások is tudatosan tudjanak nyerget választani. A cél, hogy mindenki megtalálja az „igazit”!