Mit csinál a nyereg?
A kerékpárnyereg elsősorban támaszt nyújt, jó esetben stabilizál. Ugyanaz a típus az egyik bicajosnak tökéletes kényelmet nyújt, a másiknak puszta szenvedés. A nyereg szerkezete nem bonyolult: mindössze két hajlított pálcából, egy műanyaglapból, több-kevesebb szivacsrétegből és borításból áll. Ennek ellenére kiválasztása távolról sem egyszerű, szemre, tapintásra nem derül ki az, amit egy hosszabb táv után a hátsó fertály megél!
Szerkezeti szempontból a nyereg a nyeregcsőre rögzül, ez utóbbi összekötő szerepet tölt be a vázzal, biztosítja a nyeregmagasság, a -dőlésszög, és a hosszanti elhelyezkedés (azaz „setback”) pontos állítását. A nyereg kényelme ugyanúgy függ a beállítástól, mint a formai és szerkezeti kialakítástól. Cipőhasonlattal élve az imádott lábbelid sem lesz kényelmes, ha két számmal kisebb…
Ahogyan rajta ülsz…
És valóban, az üleppel kapcsolatos problémák döntő része a rossz „konfigurációra” vezethető vissza. Viszont ami valóban meglepő, hogy a 7 maradék elkövető közül Te állsz a sor elején! Voltaképpen a bicajosok 95% nem szimmetrikusan ül a nyeregben, így az egyik ülőgumó fokozott terhelést kap. Ebből kifolyólag a problémák sem szimmetrikusak, a kellemetlenség, a kidörzsölés, a gyulladás jellemzően az egyik oldalon jelentkezik.
A „természetes” féloldalasság mindenekelőtt az eltérő lábhosszra vezethető vissza, ami igen gyakori jelenség: a legtöbb ember egyik lába minimum fél centivel rövidebb, mint a másik. Fél centi olyan, mintha az egyik hajtókar 175, a másik 170 hosszú lenne. Az aránytalanságot a lábhosszeltérés mellett okozhatja gerincferdülés vagy egyéb testi sajátosság. Így egy szimmetrikus kialakítású nyereg az egyik ülőgumóra és altáji területre nagyobb terhelést ró, ami sohasem jó ómen. Habár a szemüvegek két lencséje ritkán kap azonos dioptriát, a nyereggyártóktól nem várható el, hogy különféle féloldalas nyergeket dobjanak piacra. Érdemes tehát első körben ortopédussal megméretni a lábszárhosszt, és szükség esetén talpbetéttel vagy egyéb módon a helyzetet – legalább részben – korrigálni.
Túl magasan ülsz?
Az ülepi fájdalom következő leggyakoribb oka a nyeregmagasságban keresendő. A számodra tökéletesen illeszkedő nyereg középkori kínzóeszköznek tűnhet, ha túl magasra van állítva. Ez a hiba onnan ismerhető fel, hogy hátulról nézve a csípő oldalirányba mozog. Ez persze nemcsak az ülőgumóra és az egész altájra jutó terhelést növeli, hanem a pedálfordulatonként végrehajtott „kánkán” mozdulat rendesen megdolgozza a bőrt és az alatta lévő puha szövetet. Ilyenkor a nyerget alacsonyabbra kell helyezni, fokozatosan, centis lépésekben, amíg a „csípőringás” megszűnik. Ez egyúttal időt hagy, hogy az izomzat megszokja a megváltozott mozgásformát – kiváltképp fokozott terhelés alatt. (A megfelelő nyeregmagasság beállításával egy másik szakcikkben foglalkoztunk, alább a nyeregmagasság-beállítás egy népszerű módszere látható: nyújtott lábbal a sarok éppen érintse a pedált.)
Ha ez még nem elég probléma, a lábszár és a térd túlzott kinyújtása hátráltatja a gyors pedálfordulatot is (a térd és a csípő nem képes a kiegyenesített holtponton könnyedén, gyorsan „átgördülni”), tetejében korlátozza a felsőtest előre dőlését is. Mi köze a lábnak a felsőtesthez? Ahogy az lenni szokott, a dolgok összefüggnek, a csípő egyenes lábtartás mellett nem képes előre „gördülni”, a hátizom így túlfeszített lesz.
Érdekes adalék, hogy a magas nyeregpozíció a már említett „természetes” aszimmetriát is megbolygatja. Mivel a túlnyújtott comb és csípő a mozgás akadályozott, mondhatni erőltetett, a szervezet fokozott igénybevételnél úgymond vészüzemmódba lép: az egyik lábat „beáldozza”. Ez rendszerint a bal, így a jobboldal optimálisabb mozgásintervallumban dolgozhat. A bal viszont még rosszabb helyzetbe kerül, de szervezetünk így van kódolva, reflexként a domináns oldalt, a kezet és a lábat védjük. Persze ez fokozott aszimmetriához vezet, ami aztán az ülepen is megmutatkozik.
Lábbal kapcsolatos anatómiai problémák és esetleges megoldáslehetőségek
Kormányzati hiba?
Akármilyen furcsa, az altáji probléma oka lehet akár a rossz kormánybeállítás. Mi köze a kormánynak a fenékhez? – kérdezheted, pedig az ok-okozathoz nincs szükség Colombora. Amennyiben a kormányfogás túl messze van, azaz folyamatosan nyújtózkodni kell, a bicajos a nyergen óhatatlanul előre csúszik. Így próbálja a kellemetlen a hát és váll fezsültséget csillapítani, ami hosszútávon sajnos egyéb kellemetlenséget szül. A nyereg elől keskenyebb, nem támasztja meg az ülőgumókat, a terhelés a kettő közti puha szövetre, azaz kényes területre összpontosul. Az eredmény borítékolható…
Az ülep komfortját nagymértékben meghatározza, ahogy a kormányt fogod!
Jegyezzük meg, hogy a nyújtózkodás a túl nagy vázméret, a kelleténél hosszabb stucni és az alacsony kormánypozíció eredménye, jellemzően alacsonyabb termetű bicajosoknál fordul elő. Mindenképpen érdemes a kormánybeállításra odafigyelni, amiben a fent említett Bikepro szakcikk is segít.
Nem sokan tudnak ilyen alacsony kormánypozícióval több órán keresztül élvezettel hajtani...
Pedálbeállítás
Amennyiben patentpedált használsz, elképzelhető hogy a nyereg okozta fájdalom valójában a talptól ered. A lábanatómia annyiféle, amit legjobban a különböző lépésstílus mutat meg. Iksz-, karika-, kacsaláb és galambjárás. Ezen mozgássajátosságok a kerékpározás során sem tűnnek el, legfeljebb a pedálozás mechanikája miatt nem olyan látványosan manifesztálódnak. Dacára nem ritka a szétálló térddel tekerő bicajos… (A kérdéssel ezen felül a pedálokkal valamint a cipőkkel foglalkozó Bikepro szakcikk foglalkozik.)
Lényeg a lényeg, a lábak szeretnék felvenni a megszokott mozgásformát a kerékpáron is, és ha azt a pedál korlátozza, nem csupán a térd, boka vagy a csípő kap szokatlan terhelést, a láncolat egészen az egyetlen stabil pontként szolgáló ülepig vezet. A bicajos a nyeregben elkezd tvisztelni, előre-hátra csúszkálni, azaz valamiképp levezetni a lábban keletkezett „feszkót”. Az eredmény borítékolható: dörzsölés, nyomás, gyömöszölés, meg miegymás, ami három óra után már sajog. Igen, így lesz egy nem megfelelően beállított pedálból „kufferfájdalom”. A problémában bizonyosan segít a holtjátékot biztosító stoplitípus, valamint annak tudatos és pontos beállítása. (A patentpedál beállítása is egy külön tudomány, amivel egy másik írásunkban foglalkozunk.)
Mi van a cipőben?
A lábon kívül a talpbetét: ez jelenti a közvetlen kapcsolatot a talp és a cipő között. A cipőben lévő betét minősége változó, kialakítása pedig egyáltalán nem specifikus, azaz nem veszi figyelembe a talpanatómiát. Például ha a lábboltozat magas, még a legdrágább bicajos cipőnél is gondoskodni kell a megfelelő korrekcióról. Ennek hiányában a merev talp miatt a lábfej nem fogja jól érezni magát, ami kihat a lábtartásra, ezzel befolyásolva a csípőmozgást. És már megint ott vagyunk, hogy az egyetlen stabil ponton, a sejhajon csattan az ostor. A berakható talpboltozat-emelők vagy egyéb korrekciós eszközök sokat segíthetnek az „egészséges” lábmozgás terén.
Ezen felül rendelkezésre állnak külön megvásárolható speciális talpbetétek, mint például a Specialized kínálatában lévő Body Geometry SL. A talpboltozat alátámasztóból különféle típus kapható, ezek mind „BG-fit” elv alapján tervezettek. Hasonló szisztéma a Giro SuperNatural X-Static készlet, amihez tépőzárral rögzíthető a számos boltozat emelő/módosító. Végezetül a stopli és a cipőtalp közé kerülhet ék, amely jellegzetesen a pronáló vagy szuplináló lábmozgást (a boka ki vagy bedőlését) hivatott korrigálni. A Specialized ilyet is kínál.
Maga a cipőkialakítás is befolyásolhatja az ülőpozíciót: minél stabilabb a lábfej, annál kevesebbet kell a lábnak korrigálni a pedálozás során. Ez részben energiát spórol, másrészt a láb a problémát nem próbálja lepasszolni a csípőnek. A stabilitást a talpmerevség, a cipő záródása, a felsőrész nyúlásmentessége, valamint a stabil sarokcsésze biztosítja. Természetesen mindez csakis akkor áll, ha a cipő a megfelelő méretű, és a lábfej, nem tud mozogni benne. De nem is lehet túl szoros, sem hosszban, sem szélességben. Ennek megfelelően a bicajos cipőnél nem tekinthető luxusnak a feles méret!
Mi van a nyereg és közted?
Ha megfogadtad a kerékpáros viselettel kapcsolatos tanácsainkat, akkor korszerű betétes bicajos nadrágot viselsz, nyáron rövidszáras kantárast, hűvös időjárásban pedig a hosszabb, melegebb változatot. Így a nyereg és a problémás terület közt egy speciális betét „figyel”. A nadrágbetét egyébként már-már külön iparágnak minősül, a gyártók többrétegű, eltérő sűrűségű alapanyagok alkalmazásával biztosítják a lehető legjobb csillapítást, a szabad mozgást, az antibakteriális tulajdonságot, amely a mennyei kényelem alfája és omegája. Tükrözve az anatómiai sajátosságokat, külön női és férfi betétkialakítások állnak rendelkezésre.
A többrétegű kialakítás a kényelmet helyezi előtérbe, a nyílt cellás habanyagok a zselés memóriaszivaccsal kombinálva valóban képesek javítani az illeszkedést és rezgéscsillapítást. A varrásmentes kialakítás sokat tehet a kidörzsölés ellen, az antibakteriális érintkező réteg pedig segít a fertőzések megelőzésében. Emellett a modern betétek hőháztartás szabályozást és a nedvesség hatékony elvezetését is biztosítják. Mindennek tükrében a nyeregválasztás mellett szerintük a nadrág is hasonló figyelmet érdemel, belekalkulálva az anatómia sajátosságokat és a felhasználást: más tulajdonságok szükségesek terepen, 3 óránál hosszabb utakon vagy nyári forróságban.
A cicoma
Ha a fentiek mellett mind ott a pipa, akkor már csak néhány praktika szükséges a nyeregproblémák száműzéséhez. Az egyik ilyen a lelkiismeretes higiénia. Ez ugyebár evidencia, de a kalandok hevében sportunk sokszor átértelmezi a tisztaság fogalmát. Azaz előfordulhat, hogy a bicajozás végén nincs lehetőség / idő átöltözni, így a nyirkos betét továbbra is az ülepet boldogítja. Ez ugyebár a fertőzések melegágya, és ha a bőr már kicsit is gyulladásban van, újból nyeregbe pattanva indulhat a burjánzás. A másnap már eleve problémásan indul – higiénia, antibakteriális felület ide vagy oda - a helyzet biztosan nem javul.
Ha az átöltözés csak a lustaságon múlik, akkor mindenképpen vegyét erőt magadon! Ha valamilyen bicajozás utáni program akadályozza meg, érdemes újra gondolni a dolgot, és a sör vagy haboskávé előtt alul indítani a regenerálódást. Túra vagy verseny után első utad a zuhanyzó irányába vezessen, kezedben a váltóruhával!
A biciklis nadrág kizárólag menet közben viselendő!
Megfontolandó továbbá a kidörzsölődés elleni bőrnyugtató és súrlódásgátló krém rendszeres használata. Elsősorban a nyereg okozta fájdalmaktól gyakorta szenvedő kerékpárosoknak ajánlott, de a preventív eszközként például túrázók is megfontolhatják. Hosszú etapok során még azoknál is jelentkezhet „bőrelhasználódás”, akik a napi 1-2 órás edzések során nem tapasztalnak ilyen panaszokat. Bicajozás előtt masszírozva szokás a krémet a problémás felületre felvinni. Ilyen termék például a webáruházunkban kapható EthicSport Comfort.
Ezzel kinyomoztuk a nyereg körüli panaszok lehetséges okait. Amennyiben a nyergen kívánsz változtatni, kattints ide, a bicajos nadrágokhoz ide, a jófajta cipők pedig itt találhatók. A többi jellemzően beállítás kérdése, amihez ismét ajánljuk a korábban megjelent szakcikkünket!
Reméljük a cikk hasznosnak bizonyul, a benne szereplő tippek jól felhasználhatók! Ahhoz, hogy mások számára se legyen mumus a nyereg, az írást posztold Facebook-on vagy egyéb közösségi platformon!
