A mi webes sütijeink (cookie) diétásak, nem hizlalnak, gyorsítják és segítik a weboldal használatát, és lehetővé teszik, hogy személyre szabottabb szolgáltatást tudjunk nyújtani a számodra.Ha most inkább valami sósra vágynál, a saját böngésződben tudod kezelni őket, az alábbiak szerint. 

Defektvédelem: Melyik rendszer mire való, és melyiket mikor célszerű használni?

Szerző: Ardó Tamás
Defektvédelem: Melyik rendszer mire való, és melyiket mikor célszerű használni?

Felmerülhet benned a kérdés, hogy egyáltalán milyen defektvédelmi rendszerek léteznek?
Miért van többféle, hiszen a defekt végeredménye mindig ugyanaz…
Mégis ennek megelőzősére többféle megoldás is létezik. Mindegyik megoldásnak vannak előnyei, és hátrányai. Nem mindegy hogy milyen gépen, mikor és mitől kapsz defektet, és ezt mivel próbálod megelőzni. Egyik esetben ez a megoldás indokolt, a másik esetben meg az. De mikor melyik, és miért? Ezekre a kérdésekre kapsz választ ebben a cikkben.

Mielőtt belemélyednénk érdemes tisztázni, hogy milyen típusú defektek vannak, mert a defektvédelmi megoldások jelentős része csak bizonyos típusú defekt ellen nyújt hathatós védelmet.

Szúrásos defekt:
A leggyakoribb defekt típus. Oka többnyire a királydinnye, melynek legkiválóbb terjesztője a damilos fűkasza, amiket a városokban alkalmaznak a közterek fűnyírására…. Néha szög, vagy szilánk, és erdős területeken az akáctövis is okozhat szúrásos defektet. Nagyrészt a futófelület felől érkezik. Egy jó van csak a szúrásos defektben, hogy ha nincs belőle sok, akkor nem ereszt le túl gyorsan a kerék, így valameddig még haza lehet jutni. Defektvédelemmel nagyon hatékonyan lehet ellene védekezni.

Vágásos defekt:
Leggyakoribb okozója a városi üvegcserép, mely pl. egy közlekedési baleset melléktermékeként kerül az aszfaltra. Sajnos elég gyors nyomásvesztést okoz, így ritkán lehet továbbmenni vele. Viszonylag könnyen és hatékonyan lehet ellene védekezni.

Felütéses „kígyóharapásos” defekt:
Oka terepen a túl kicsi légnyomás a gumiban, vagy egy észre nem vett szikla. Városban az indokolatlanul alacsony guminyomás, az éles szélű kátyú, vagy a méretesebb útpadka túl nagy sebességgel történő megtalálása az okozója. Azonnali, és teljes nyomásvesztést okoz. E defekt típus ellen leginkább az odafigyeléssel, és a jól megválasztott guminyomással lehet védekezni, bár bizonyos defektvédelmi megoldások hatékonyan gátolják ennek létrejöttét is.

Durrdefekt:
Szálszakadás a külső gumin, szimplafalú felniről lefordult gumi, félrecsúszott felniszalag, vagy a túlfújt, és órákon át a napon hagyott túlhevült gumi a leggyakoribb okozója. Na ezt semmilyen defektvédelmi rendszer nem fogja meg, de minőségi gumiköpennyel, optimális guminyomással, öntapadó, vagy kellően széles felniszalaggal, duplafalú felni használatával, és egy kis odafigyeléssel könnyen megelőzhető.

No akkor lássuk, hogy melyik defektvédelemnek mi az előnye, mi a hátránya, melyiket mikor hová, és miért alkalmazzuk:

Defektvédett belső gumi:
A Michelin-nek van futófelületi rücsikkel tarkított defektvédett belője, de igazából egy marketing termék, nagy értelme nincs. Az újabb verziókban már van defektvédő szmötyi, azok már határozottan érnek valamit. Ennél jobb a Mitas (volt Rubena) belsője mely a futófelület alatt nagyobb anyagvastagsággal operál. Ennek a kategóriának a határmezsgyéjén gurulgat a Latex belső is, mely az extra rugalmas alapanyaga miatt a szúrásokkal szemben és a felütéses defektek ellen is viszonylag jól véd.


Előnye:
Ad némi lelki megnyugvást, hogy neked defektvédett belsőd van. A vastagítás, rücsisítés kicsit defektállóbb, mintha egy alap belsőt használnál. A latex belső valós alternatíva lehet, ha profi felhasználó vagy aki gyakran bicajozik, és gyakran ellenőrzi a keréknyomást. Ezek a belsők extra rugalmasak - ha használtál már gumi óvszert, akkor lehet fogalmad róla..., mivel hasonló anyagból készülnek- , így jóval több kerékméretet tudnak lefedni mint a hagyományos belsők. Viszonylag kis tömeg, és nagyfokú szúrásállóság jellemzi őket, és a felütéses defekttel szemben is ellenállóbbak mint a Butyl alapanyagú társaik.

Hátránya:
A Michelin rücsikről beszélni sem érdemes, annyira nem jelent semmit. A belé töltött defektmentesítő már inkább, de az egy másik kategória. A Mitas vastagítása jelent valamit, de jóval kevesebbet mint amennyivel többe kerül a normál belsőnél. Aszimmetrikus falvastagságú belsőt gyártani nem egyszerű, ezért nem is olcsó. A Latex belső elég porózus anyagú, ezért gyakran (kb. 3 naponta) kell ráfújni, mert folyamatos a nyomásvesztése. Nem minden ragasztó ragasztja jól, de van hozzá cucc, aminek ez nem jelent gondot. Autószelepes nem nagyon van belőle.

Mikor, mihez érdemes használni?
Néha hasznosak ezek is, de jó szívvel soha nem ajánlanám ezeket a megoldásokat, mert van náluk jobb... Kivétel ez alól a Latex belső mert az pl. versenyzőknek ideális lehet. 
 

Defektgátlóval ELŐTÖLTÖTT belső gumi:
Ez egy normál szabvány belső, amit gyárilag megtöltenek defektgátló szmötyivel. Többnyire zselés állagú mikroszálas cuccal.

Előnye:
„Konyhakész”. Nem kell foglalkoznod a töltögetéssel, és biztos lehetsz benne, hogy a belső gumi mérethez képest optimális mennyiség van benne. Jól véd a szúrásos és a kisebb (3-4 mm) vágásos defektekkel szemben.

Hátránya:
Nem mindig olcsóbb, mint ha te töltögetnél otthon, de hát a konyhakészséget meg kell fizetni. A felütéses defektek ellen csak korlátozottan véd. Ha annyira felütötted, hogy 4 lyuk van a belsőn akkor esélytelen megfogni, ha csak 2, és az is a futófelületen, akkor van esélye ellene. Télen a folyadék állagú defektgátlók hajlamosak dermedni...amitől kevésbé hatékony, ráadásul egy helyre folyva üthet is tőle a kerék.

Mikor, mihez érdemes használni?
Ha gyors megoldás kell valami városi haszonkerékpárba, vagy trekking gépbe, és nem akarsz a defektgátló töltéssel trutymákozni. Hosszabb túrára is egyszerűbb magunkkal vinni egy előtöltött belsőt, mint a töltő eszközöket. Tavasztól őszig kerékpározóknak is ideális megoldás.
 

Defektvédő szalag:
Ez egy utólag behelyezhető kevlár, vagy Poliurethane szalag melyet a külső és a belső gumi közé kell helyezni a futófelület alá. Méltatlanul ritkán alkalmazott cucc, pedig számos előnye van.

Előnye:
Könnyebb mint defektgátló szmötyik, 60-90 g, a legszélesebbet is csak 140 grammosak, így jobb vele gyorsítani, lassítani. Télen is hibátlanul működik, nagy hidegben is, bár a PU szalag hajlamos a dermedésre, ilyenkor kicsit ront a gördülési ellenálláson. Bármilyen külsőbe utólag is belerakhatod, így a nem defektvédett, olcsó, „munkába járásra szétkoptatni jó az” külsők is defektvédetté tehetők általa. A kevlárszalag nagyon könnyű így sport gépekbe is jó, de inkább a vágásos defektek ellen véd, a szúrásos ellen inkább PU szalag a hasznos. Legfőbb előnye, hogy soha nem használódik el. Egyszer megveszed, és akárhányszor átrakhatod új külsőkbe ha a régiek elfogytak. Ergó a defektvédelmet soha nem kell kidobnod a külső gumival együtt. Ami azért nagy előny, és környezetvédelmi szempontból is jobb választás.

Hátránya:
Macerás először beszerelni. Figyelni kell a hosszára (vágható) és hogy pont futófelület alatt fusson. Mondjuk ezen egy kétoldalas ragasztó szalag sokat könnyít, de gyárilag nem mindegyik szalagra ragasztanak ilyet. Felütés ellen ez sem véd.

Mikor, mihez érdemes használni?
Könnyebb haladósabb gépeken, ahol azért számít a tömeg is. Vagy olyan bringákon melyeket télen is használnak.
 

Defektmentesítő hab:
Az ötlet jó, a megvalósítás sz.r…. Ez egy flakonos cucc amit rátekerve a szelepre „defektgátló habot” juttat a belsőbe, és még fel is fújja azt….Zseniális. Elvileg. Közben pedig egy ipari hulladék…

Előnye:
Az ígéret, amivel kecsegtet: defektgátlás, és pumpálás egy lépésben… csak a gombot kell lenyomnod, és pik pakk kész. Persze nem működik...

Hátránya:
Minden. Mivel szelep kitekerés nélkül kell bejutnia, ezért alig tartalmaz mikroszálas tömítő anyagot, mert ez eltömítené a szelepet is... Éppen ezért nem fogja meg a lyukakat. A hab állag miatt oda is eljut, ahol semmi keresnivalója, ergó oda ahova kellene belőle (a lyukhoz) még kevesebb jut. Mivel spray állagú, ezért amikor fújod bele a belsőbe, ahogy nő ott a nyomás, egyre kevésbé megy bele. Ha mondjuk két bárnál kiegyenlítődik a belsőben és flakonban lévő nyomás, akkor neked pont két bárnyi felfújóanyag, és tömítőanyag marad a flakonodban, amit nem tudsz majd kihasználni…

Mikor, mihez érdemes használni?
Semmihez soha… meg ne vedd bakker… 50-szer jobb cuccok vannak ennél.
 

Defektgátló folyadék / tej:
Ez egy könnyű, jól folyó tejszerű oldat, mely félig oldott gumi szemcséket, részecskéket tartalmaz.

Előnye:
Viszonylag kevés kell belőle, ezért könnyű megoldás, nem hiába ezt alkalmazzák az összes súlyérzékeny sport gépen. Hatékonyan, és gyorsan működik, jól terül, nem üt tőle a kerék. Belső nélküli rendszerekben szinte csak ilyet találhatsz.

Hátránya:
Mivel annyira finom állagú a vivőanyaga, hogy képes a belső / külső pórusain keresztül elpárologni, ezért rendszeresen pótolni kell a hatékony védelemhez. Nem olcsó megoldás. Inkább a szúrásos sérüléseket tudja hatékonyan letömíteni, a nagyobb vágásosakkal nem igazán tud mit kezdeni. Ezzel is lehet bőszen trutymákozni, főleg ha nem jön össze elsőre az install...

Mikor, mihez érdemes használni?
Tömeg érzékeny sport gépekbe, és Tubeless, azaz belső nélküli rendszerekbe ez a legjobb, mert az állaga miatt hatékonyan tömíti a felni-külső pereme közti kapcsolatot, a szelep környékét is. Megelőzve ezáltal a nyomásvesztést.
 

Defektgátló gél:
Viszonylag sűrű állagú zselészerű trutymák anyag, mely mikroszálakat tartalmaz, és pont úgy működik, mint a testünkben a véralvadás. A szálak egymáshoz kapcsolódva eltömítik a lyukat, majd megszilárdulnak, és megszüntetik a légnyomás-vesztést. A cucc állaga nem azért zselészerű, mert kocsonyás a vivőanyaga, hanem azért mert nagy mennyiségű mikroszál van benne.

Előnye:
Nagyon hatékonyan tömít. A durvább cuccok 3-4 mm-es lyukat is le tudnak tömíteni. A belső teljes élettartama alatt – amíg egyben van- működőképes, soha nem használódik el, nem kell utántölteni, karbantartani.

Hátránya:
Nehéz. Nagyobb kerekekbe 100-150 grammot is bele kell tölteni kerekenként. Ezt érezni gyorsításkor, irányváltáskor, ezért sport gépekbe nem annyira ajánlott. Télen nagy hidegben a folyadék vivőanyag miatt hajlamos dermedni, ilyenkor lassabban oszlik el a belső gumi felületén, így amíg ez meg nem történik, üthet a kerék. Ha nagyon kivágja valami a belsőt, vagy felütődéses defektet kapsz, amit már ez sem tud megfogni, akkor mindent összetrutymákol a kifolyó cucc… :-)

Mikor, mihez érdemes használni?
Ha nincs komoly defektvédelem a külsődben, és nem egy sport gépről van szó, akkor szinte mindig. Városi gépekbe, trekking bicajokba, gyerekbringákba, csajok bicajaiba, és babakocsi, roller, robogó belsőkbe ideális – már-már kötelező - választás.

 

Defektmentes külső gumi:
Ezekben a külsőkben a szövetszerkezet, és futófelület közé egy 0,5-6 mm közötti vastagságú speciális anyagú defektvédő réteg van bevulkanizálva. Ami így szerves részét képezi a gumiknak. A drágább, vagy könnyebb sport gumikban ez többnyire 0,5-1 mm-es vékony, de nagy vágásállóságú – és ha sűrűre szőtt, akkor nagy szúrásállóságú- vectran (kevlár) réteg. Ahol kevésbé számít a súly ott pedig nagy szúrás és vágásállóságú extra rugalmas 2-6 mm-es gumi réteget építenek be a futófelület alá. Néha kombinálni is szokták e kettőt.

Előnye:
Megveszed a külsőt, felrakod, és működik. Semmit nem kell töltögetni, trutymákolni. Soha nem tömi el a szelepet. Mindig működik, télen-nyáron egyaránt. Egyáltalán nem üt tőle a kerék. Konyhakész megoldás zéró karbantartási igénnyel. A vastagabb , nehezebb defektvédelmek a felütéses defektek megelőzésére is nagyon jók.

Hátránya:
Ami igazán jól véd, az egyben a legdrágább, és legnehezebb megoldás is. Elég nagy pazarlás, hogy amikor elkopott a külső futófelülete, akkor a defektvédelmet is ki kell dobnod vele együtt... Pedig az még hibátlan. Az olcsóbb vékonyabb réteget használó külsők inkább csak a vágásos defektek ellen védenek.

Mikor, mihez érdemes használni?
Bármilyen NEM sport géphez. Ha megengedheted magadnak, akkor ez a legkényelmesebb, de egyben hatékony megoldás. Világjáró gépeken kötelező, de minden városi kerékpáros, munkába / iskolába járó, bicóra jó választás. Csajok gépeibe kötelező…

Ha részletesebben érdekel, hogy melyik defektvédett külső a legjobb választás, akkor neked ajánljuk még ezt a cikkünket is, melyben 20 külsőt vágtunk gallyra – szó szerint- hogy kiderítsük melyik a legjobb.

Konklúzió:
Mint láthatod, a durrdefekt odafigyeléssel elkerülhető. A felütődéses defektet ha elég nagyot koppan nem fogja meg semmi sem. A kisebb koppanásoknál a vastagabb védelemmel ellátott defektvédett külsők azért nyújtanak némi védelmet. A vágásos defektek ellen a kevlár szövet a legjobb megoldás, akár futófelület alatti rétegként, akár utólag berakva a belső és a külső közé. A szúrásos defektek ellen a defektgátló szmötyik, és a vastag réteggel ellátott külsők a nyerők. A legszebb az egészben, hogy ezeket a defektvédelmi rendszereket kombinálhatod is egymással. Tehát pl. ha van egy vékony, könnyű vágásvédett kevlár betétes külsőd, rakhatsz a belsőbe defektgátló zselét is, így már a szúrásosok ellen is védett lesz. PU szalaggal, és szmötyivel a leghitványabb, legolcsóbb külsőt használva is viszonylag jó defektvédelmet alakíthatsz ki. Bátran kombinálj, próbálj ki többféle rendszert is, de ne told túl. Ha minden ilyen defektgátlóval telepakolod a kereked, akkor olyan nehéz lesz, hogy pont a kerékpározás élménye fog csorbát szenvedni. Bár tény, hogy a leghatékonyabb defektvédelem, ha rá sem ülsz a kerékpárra..., de mi ezt azért inkább nem ajánlanánk. Az alábbi linkeken eléred a fent tárgyalt defektvédelmi rendszerek mindegyikét:

Defektvédett belső gumi:
Defektgátlóval ELŐTÖLTÖTT belső gumi:
Defektvédő szalag:
Defektmentesító hab:
Defektgátló folyadék / tej:
Defektgátló gél:
20 colos Defektmentes külső gumi:
24 colos Defektmentes külső gumi:
26 colos Defektmentes külső gumi:
27,5 colos Defektmentes külső gumi:
28 colos Defektmentes külső gumi:
29 colos Defektmentes külső gumi:
Országúti Defektmentes külső gumi: