A megfelelő vázméret és beállítás
A kerékpár hajtása nem pusztán erő kérdése. Többek közt a kényelemes testhelyzet, avagy az ergonómia hatással van a leadott teljesítményre és az elérhető sebességre. Ezen a téren az első lépés a megfelelő vázméret kiválasztása, amelyet a kontaktpontok aprólékos beállítása követ. Bár a cikkben szereplő tanácsok egyaránt vonatkoznak az eltérő kerékpártípusokra, példáinkban és az illusztrációkban a szilárd burkolatra gyártott vázak szerepelnek. Ennek oka, hogy itt a legnagyobb a bizonytalanság, lévén egy fél évszázadon át uralkodó, hagyományos méretezési rendszernek vetett véget az új évezred hajnalán bevezetett ejtett felsőcső alkalmazása. Mára már akkora a káosz, hogy még a kerékpártechnikában jártas emberek sem tudnak választ adni olyan egyszerű kérdésekre, mint például „180 cm-es testmagassághoz az M-es vagy az L-es vázméret passzol?”
Testünk kerékpáron való elhelyezkedésének alapja a nyereg és a kormányfogás középcsapágyhoz viszonyított helyzete. De miként határozzuk meg ezt a három pontot, hogyan mérjük le helyzetüket? A hagyományos módszer szerint a felsőcső középvonaláig mért nyeregvázcső-hossz jelenti a kerékpár vázméretét. Ez a rendszer mindaddig megfelelően működött, amíg a gyártók többé-kevésbé egyforma, vízszintes felsőcsővel készült vázgeometriát kínáltak, és a méretezés arányai is a fennálló rendszert követték.
Paradigmaváltás
Az 1990-es évek végén a Giant megbízta a híres brit dizájnert, Mike Burrows-t, aki korábban az innovatív „kiskerekű” Moulton és Chris Boardman egyórás csúcsához készült Lotus kerékpárt jegyezte. Kérésük az volt, hogy Burrows oldja meg a gyártó termelési nehézségeit, nevezetesen a csökkenő országúti kerékpárok iránti kereslet mellett gazdaságos maradjon a tömeggyártás. Burrows a megoldást a szűkebb vázméret-választékban látta, így egy olyan típust tervezett, amely „forradalmi” módon ejtett felsőcsövet alkalmazott. A Giant marketinggépezete eleinte a hagyományos vázkialakítás és új dizájn közt átváltás-táblázatokat produkált, később oly mértékben elterjedt a „kompakt geometria”, avagy a „sloping váz”, hogy a S/M/L lett az alapértelmezett méretezési rendszer.
A sikert látván egyre több gyártó vette át az ejtett felsőcsövet, majd pár év múlva a hibrid, túra vagy trekking típusoknál is megjelent az új méretezés-rendszer. A sokféle váztípus, a kreatívabbnál kreatívabb vázkialakítások (lásd karbon monocoque), illetve a gyártók hozzáállás miatt egyre kuszábbá vált a történet: azaz készült enyhén „sloping” geometria, női „sloping”, és így tovább. Végül már semmi rendszer nem volt a szilárd burkolatra szánt kerékpárok méretezésében, nem lehetett összehasonlítani két gyártó termékkínálatát, következésképpen azt sem lehetett meghatározni, hogy mondjuk egy adott MTB-méretnek melyik aszfaltos méret felel meg.
Felsőcső-összevetés
Mint ahogy azt a fenti ábrán látható, a testhelyzet-kialakítás szempontjából lényegében mindegy, hogy milyen hosszú a nyeregváz-cső vagy akár a homlokcső. A szürke vonallal jelölt váz egy hosszabb nyeregcsővel, illetve hosszabb beépítésű villával azonos testhelyzetet és súlyeloszlást biztosít, mint a feketével jelölt. A homlokcső esetében még az is mindegy, hogy integrált vagy hagyományos kormánycsapágyat alkalmaz a gyártó, ha annak hosszát a kormánycsapágy beépítési magasságával együtt kezeli.
Na, de mi a helyzet a felsőcsővel? Egy hosszabb felsőtesthez, karokhoz arányaiban hosszabb felsőcső-méret dukál: ebben nincs vita. És mint ahogy az a fenti ábrán látható, különböző felsőcső-hosszok azonos testhelyzetet tesznek lehetővé, ha a nyeregszár geometriája, illetve a nyeregpálca-hossz elégséges előre-hátra állítást biztosít. A kulcs a nyeregvázcső-szög értéken van: mivel ez határozza meg, hogy milyen hosszú felsőcsőre van szükség egy átlagos nyereg/nyeregszárral történő használathoz. A manapság elterjedt leegyszerűsített méretezés és az ejtett felsőcső esetében a nyeregvázcső-hossz értéke nincs szoros összefüggésben a vázmérettel, homlokcső pedig a villabeépítési magassággal együtt legfeljebb a kormánypozíció magasságára van hatással. Sokan éppen ezért a 3. vázparamétert, a felsőcső-hosszt tekintik a valódi vázméretnek.
Ez a módszer jelentős hibalehetőséget rejt, mivel nem veszi figyelembe sem a nyeregvázcső-szöget, sem a felsőcső ejtési szögét. Ha mégis a felsőcső-hosszt szeretnéd használni egy gyorsan lemérhető / leellenőrizhető / összevethető adatként (például így lehet kiszűrni a testalkathoz biztosan nem passzoló vázakat), akkor célszerű a felsőcsövet egy képzeletbeli vízszintes mentén, a homlokcső közepétől a nyeregszár középvonaláig mérni!
Egy lehetséges megoldás: Stack és Reach
A legegyszerűbb, ha a számos bizonytalan, egymást befolyásoló paramétert két viszonylag jól definiálható paraméterrel helyettesítjük: az angol elnevezés szerint a STACK (felpakolás) és a REACH (kinyúlás).
A fenti ábráról leolvasható, hogy a váz STACK mérete a középcsapágy-tengelytől a kormánycsapágy felső pereméig számított képzeletbeli vízszintes vonalig terjed, a REACH pedig ezen egyenesen mért távolság a középcsapágy-tengelyből vezetett függőleges vonalig. Leegyszerűsítve a STACK a kormány magasságát, a nyereg és a kormány közti magasságbeli különbséget jelöli, amíg a REACH testünk előre nyúlását a nyeregtől a kormányig, azaz a „pilótafülke hosszát”. Ideális esetben a gyártó a vázméreteket úgy alakítja, hogy a STACK és a REACH értékek többé-kevésbé azonos irányba és mértékbe változzanak. Íme egy felsőkategóriás országúti modell vázméretezése:
Láthatjuk, hogy az S (54) és az M (56) méret között minimális, mindössze 5 mm REACH „kinyúláskülönbséget” kapunk, miközben a kormánymagasság, azaz a STACK több mint négyszer annyival „emelkedik”. Ugyanezt tapasztaljuk még nagyobb arányban a két XL-es méret esetében. A STACK és a REACH értékeket a homlokcső- és a felsőcső hosszadatok egyértelműen befolyásolják, de változásuk egyikkel sem egyenesen arányos: az ok természetesen a méretek közti homlok- és nyeregvázcső-szög eltérésekben keresendő.
Tehát a STACK és REACH figyelembe veszi a vázgeometria számos paraméterét, és mivel rendelkezik egy fix ponttal, azaz a középcsapággyal, az értékek mind a vázmodellek, mind a váztípusok (trekking, MTB, országúti) közt összevethetők. Ez utóbbinál azért figyelembe kell venni a kormánytípust, mivel az határozza meg a kéz pozícióját. Érdemes a vázon mért STACK és REACH adatokat kiegészíteni egy kormányfogáshoz mért értékkel is (az ábrán REACH+kormánycsapágy, illetve STACK+kormánycsapágy). Ezen felül triatlon- és időfutamvázak esetében a nyereghelyzet is jelentősen változhat a középcsapágyhoz képest: a nyerget jelentősen előre szokták helyezni a könyöklő kényelmes és hatékony használatához.
A STACK/REACH hiányoságai
Amennyiben csak és kizárólag két kerékpár STACK és REACH adatait hasonlítjuk, és nem vesszük figyelembe az egyéb vázgeometria-értéket, a nyeregvázcső-szög torzíthatja az összevetést. Elképzelhető két ugyanolyan STACK és REACH értékkel rendelkező váz ahol az egyik 73, a másik 68 fokos a nyeregvázcső-szöggel rendelkezik. Még rosszabb a helyzet akkor, ha egy hosszú rugóutas összteleszkópos váz nyeregvázcső-szöge virtuális. Hasonlóképp nehéz összevetni az olyan vázak, amelynek a nyeregvázcsöve hajlított vagy szögben megtört. Itt az összehasonításhoz jól jönne még egy nyereg „setback”, azaz „hátranyúlás” adat…
Módszertan: STACK/REACH lemérése
Habár szeretett ósdi országúti bicajod megalkotásakor még senki nem gondolkodott STACK és REACH adatokban, ezeket a méréseket mi magunk is pótolhatjuk. Továbbá a gyártók egy része még nem tért át eme korszerű mérésrendszerhez, vagy legalábbis katalógusaikban ezen adatok nem szerepelnek, de nincs minden veszve: íme egy viszonylag egyszerűen kivitelezhető módszer:
Told a kerékpár hátsó kerekét egy falig, kormányát pedig támaszd a hosszanti falnak, úgy hogy lehetőség szerint legjobban függőlegesen álljon, azaz nem dőljön a falnak. A nyeregvázcső így majdnem függőleges lesz. A két kerék távolsága legyen egyforma a hosszanti faltól, tehát a felsőcső legyen azzal teljesen párhuzamos. Ezután mérd le a középcsapágy-tengely helyzetét vízszintesen a hátsó faltól, majd függőlegesen a padlótól. Lehetőleg használj vízmértéket! Ezt követően mérd le a távolságot ugyanezen felületektől a kormánycsapágy felső pontjáig a homlokcső tengelyén. Az első két adatot vond ki a másik két adatból, így megkapod a STACK és REACH értékeket!
Ezt kiegészítheted azzal, hogy a kormányszár hosszát és szögállását, azaz „kinyúlását” is beveszed a képletbe. (Lásd fenti „hagyományos mérések” ábra.) Mérd meg a függőleges és vízszintes hosszt a kormánybefogó-bilincs középpontjáig, egyenes kormányos (pl. MTB) kerékpáron a markolat közepe, koskormányos országútin a (kedvenc) kormányfogást lesz a referenciapont. Ezzel kész is vagy! A STACK és REACH érték birtokában elkezdheted az összehasonlítást a meglévő és a kiszemelt vázak között.
Egyetlen változó marad: ez a nyereg pontos helyzete. (A nyeregpozíció, azaz a magasság és a dőlés és a vízszintes helyzet pontos beállítása egy korábban megjelent szakcikkben már szerepelt.) A nyereg – pontosabban az üléspozíció – a középcsapágy-tengely függőleges vonalához viszonyított távolsága (angolszász kifejezéssel SETBACK) a hajtásergonómiát és a két kerék közti ideális súlyeloszlást határozza meg. A leggyakoribb esetben a térdkalács középpontját szokták függőlegesen a középcsapágy-tengelyfölé helyezni, de kisebb eltérés az egyéni testarányok és ízlés szerint lehetséges.
Emellett a kormány pontos elhelyezkedését is megváltoztathatod azzal, hogy a villanyakra a kormányszár alá távtartó gyűrűket helyezel (ha ezt a villanyak-hossz lehetővé teszi), vagy régebbi kormánycsapágy-rendszer esetében a „kormányszár-pipát” kijjebb húzod vagy beljebb tolod. Végezetül kormányok mind az egyenes, mind a koskormányok esetében eltérő hajlításúak, tehát kis játékra itt is van lehetőség. A kormánypozíció - a nyereggel ellentétben – egyszerű képlettel nemigen adható meg: a tapasztalat mutatja meg, hogy a kis légellenállás (azaz gyorsabb haladás), a kényelem és hajtáshatékonyság függvényében testhelyzetünkben milyen kompromisszumokat köthetünk. Kiinduló pont lehet a 45 fokos szöget bezárt felsőtest, kissé hajlított könyökkel.
Gyári méretadatokban rejlő hibalehetőség
Persze kézenfekvő lenne a katalógusokban vagy az interneten szereplő vázgeometriai adatok egy az egyben történő összevetése. Itt két nehézségbe ütközhetsz: a vázszögek és csőhosszok összehasonlítása bizonyos fokú matematikai előképzettséget feltételez: azaz elő kell venni a középiskolában tanult szögfüggvényszámítást. És mi van akkor, ha a gyártó valamely adatot nem pontosan adta meg? Akármilyen hihetetlen, ez gyakran előfordul!
Az azonos módszerrel végzett saját mérés ezt a hibaforrást mindenesetre kiküszöböli. Ráadásul tovább is mehetsz: a katalógusban megadott STACK és REACH adatokon túl mérhetsz STACK és REACH értékeket a kormánypozícióhoz vagy a kormányfogáshoz, innen pedig a nyereghelyzethez, ráadásul mind távolság, mind magasságkülönbség tekintetében. Ezek az adatok érthető okok miatt egyetlen gyártónál sem szerepelnek.
Amúgy vedd figyelembe, hogy a neten vagy katalógusban szereplő vázgeometria-adatok nem 100% pontosak, azaz megbízhatók. Sok esetben akár cm-es vagy egész fokos eltérések tapasztalhatók egy pontos mérést követően. Nem tudjuk, mi lehet az ok, hisz’ a gyártók elvileg a CAD modellezésből nyerik ki az adatokat. Emellett a gyártók egy része azt sem adja meg pontosan, hogy mit mettől meddig mérnek. Jó esetben van egy nagyjából sematikus rajz, de ez leginkább csak a lelkivilág megnyugtatására van...
Különböző kerékpártípusok méretezése
Az előző részben bemutatott mérésmódszerrel összehasonlíthatsz két eltérő kerékpártípust, mondjuk egy MTB- és egy trekkinggépet. Eltérő kerékmérettel rendelkeznek, de szerencsére van egy fix pontunk, a középcsapágy, így mindkét esetben meghatározható a test három érintkezési ontja (láb, kéz, ülep), és a kapott értékek már összehasonlíthatók. Így ha most egy MTB-t használsz, a beszerzendő trekking-, túra- vagy városi kerékpár esetében is könnyedén ki tudod választani a megfelelő vázméretet, majd be tudod állítani az MTB-n már megszokott testhelyzetet.
Utólagos testhelyzet-beállítás
Miután a STACK és REACH érték alapján sikerült kiválasztani a megfelelő vázméretet, testünk három érintkezési pontját természetesen be kell pontosan állítani. Itt jön kapóra az a régebben közölt cikk, amelyben a pedál, a kormány-, illetve a nyeregbeállítás módszerével foglalkoztunk. Dióhéjban a legtöbb mai váz esetében bőven van „játéktér”, valamint a mai alkatrészek (stucnik, kormányok és nyeregcsövek) rengeteg méretben és kialakítással kapahatók. Ezen felül távtartó gyűrűkkel vagy a kormányszár esetleges megfordításával emelhető vagy ejthető, a kormány- vagy kormányszár-csere pedig további potenciális pozícióváltoztatást tesz lehetővé, A nyereg emelhető, ejthető, és vízszintes síkon is állítható. A harmadik érintkezési pont, azaz a láb helyzetét patentpedál-rendszer esetében ugyancsak meg tudod változtatni, de itt a lehetőségek már korlátoltak. A fentiek elvégzéséhez irány a „testvércikk”! Ezen felül írtunk a kis-, valamint nagytermetű kerékpárosok esetében felmerülő beállítási problémákról is.
Amennyiben az említett kontaktpontok optimalizálása alkatrészcserét igényel, széles választékunkból megrendelhető. Ilyen lehet egy új, fokozott stabilitást nyújtó pedálrendszer, eltérő hajtókarhossz, jobban illeszkedő nyereg, nagyobb vagy kisebb hátra nyúlással rendelkező nyeregcső, eltérő kialakítású kormány, esetleg egy más geometriát vagy szögállítást biztosító kormányszár.
Kerékpárválasztás testméret alapján
Megkönnyíti-e a STACK és REACH méretezés azok helyzetét, akik nem két vagy több kerékpárt szeretnének összevetni, hanem nemes egyszerűséggel testméreteik alapján ki szeretnék választani a megfelelő vázméretet? Hát nem igazán… Először nem egyszerű levenni a megfelelő testméreteket: nemcsak a magasságadatra van szükség, hanem az eltérő testrészarányok miatt a belső lábszárhosszra, a karhosszra, a testhosszra, illetve még a vállszélességre is. Továbbá nem árt tudni, hogy az illető mennyire hajlékony. Számos internetes oldal foglakozik a testméret levételével, de egyértelmű és biztos kerékpárméret-átszámítást egyik sem kínál.
Tehát azt javasoljuk, hogy empirikus úton, azaz kipróbálással kísérletezed ki a megfelelő vázméretet, majd ahhoz viszonyítva alkalmazd a lemért STACK és REACH adatokat a következő kerékpár kiválasztásához, illetve annak megfelelő beállításához. Akinek nem volt még „bevált”, megszokott kerékpárja, annak valószínűleg csak a testmagasság alapján történő hozzávetőleges méretválasztást ajánlhatjuk, majd a „beállítós” szakcikkünkben foglaltak szerint kell a testhelyzetet (a kontatakpontok helyeztét) „finomhangolni”. Ha ez sikeres, ebből már lehet STACK és REACH adatot nyerni, amely a következő bicaj(méret) kiválasztását, illetve beállítását nagyban megkönnyíti.
Egyedi váz?
Manapság reneszánszát éli az egyedi vázkészítés, mesteremberek foglalkoznak az egyéni testméretek alapján történő kerépárváz-előállítással. Ahogy a szabó által varrt öltöny illeszkedik legjobban testünkre, feltételezhetjük, hogy a hasonló szellemben fogant kerékpárváznál semmilyen „konfekciómodell” nem lehet kényelmesebb. Ez csak részben tükrözi a valóságot, mivel a kerékpár egy igen bonyolult mechanikus eszköz, amelynek számos szerkezeti és geometriai tulajdonsága határozza meg a kényelmet, illetve a hajtás hatékonyságát. Egy nagy sorozatban gyártott "konfekcióváz" esetében a tervezők általában ellenőrzik a mechanikus, geometriával kapcsolatos, illetve a tartósságot biztosító tulajdonságokat, azaz az irányítást, a merevséget, rezgéscsillapítást, az anyagkifáradást, és így tovább. Ezek lehetnek legalább olyan fontos tulajdonságok a legjobb váz kiválasztásának kérdésében, mint a tökéletes testhelyzet biztosítása.
Általában a kerékpáros jobban jár egy jó sikerült, sorozatban gyártott modellel, amely a testméreteinek nagyjából megfelel, majd az apró igazításokkal valóban személyre szabható. Az egyedi váz hordozza azt a veszélyt, hogy nem feltétlen biztosít megfelelő irányítást, rezgéscsillapítást vagy stabilitást. Ezeknél minden a tervező és készítő felfogásán, hozzáállásán és elképzelésein múlik, míg a „Maggi leves” mindig hozza azt, amire a legtöbb ember vágyik.
És még ha az egyedi valóban „telitalálat”, a kerékpárt akkor is testhez kell igazítani. Túl sok változó van a képletben: hajlékonyság, izomösszetétel és -eloszlás, testaszimmetria, stb.), és az sem biztos, hogy évek múlva ugyanilyen testparaméterekkel, hajlékonysággal és izomzattal rendelkezünk. Sajnos az öregedéssel sok minden megváltozik, de éppen a kerékpározásnak köszönhető izomgyarapodás vagy fokozott hajlékonyság is vezethet a mostanitól eltérő ideális testhelyzethez. Mindazonáltal leszögezhető, hogy a konfekciómérettől nagymértékben eltérő személyek, azaz a 2 méter feletti magasságúak, a 150 cm-nél alacsonyabbak vagy a szokatlan testarányokkal rendelkezők számára az egyedi váz a kényelem szempontjából nyújthat előnyöket a többiek számára kevésbé ajánlható. (Korábban már írtunk a kis-, valamint nagytermetű kerékpárosok esetében felmerülő beállítási problémákról.)
Merre tart a váztervezés
Manapság szerencsére a gyártók egyre többet foglalkoznak az ideális testhelyzet biztosításával. Mivel az igények sokrétűek, a cégek próbálnak egyre szélesebb típus- és modellválasztékot biztosítani. Erre példa a hölgyek számára kifejlesztett vázgeometriával rendelkező modellek megjelenése, vagy éppen a teljesítménytúrára, az ún. Gran Fondo vagy Sportive felhasználásra tervezett fürge, de emellett kényelemre optimalizált országúti gépek rohamos elterjedése. Ezek mindenképpen valós igényt elégítenek ki: egy 100-200 km-es országúton megrendezett maratonversenyeken a kényelem legalább olyan fontos tényező, mint a lehető leggyorsabb haladás, illetve a hatékonyságra optimalizált hajtás. A kiváló rezgéscsillapítással rendelkező modern karbonvázak, a kissé kevésbé előre dőlő testhelyzet sokak számára teszi lehetővé ezen kihívások élvezetes leküzdését, a haladás velük pedig alig lassabb, mint a profi versenyzésre szánt modellek esetében. A hölgyek is mindenképpen jól járnak a rövidebb felsőtestet figyelembe vevő, könnyebben átléphető vázgeometriával, szerkezetileg kevésbé robusztus kialakítással, mint a szokásos, nagyobb szerkezeti szilárdságot igénylő, férfi testarányokra szabott kerékpárvázakkal.
Reméljük a jelen cikk hasznosnak bizonyul! Ahhoz, hogy mások is szakszerűen össze tudjanak hasonlítani két kerékpárt vagy vázat, a jelen írást oszd meg Facebook-on vagy egyéb közösségi médiában!