Lánctányérból a manapság divatos egy alternatívájaként kettő vagy három kap helyet. Az utóbbit jellemzően túra, trekking és közlekedésre szánt kerékpárokon találunk, míg az országúti bringákon, az ezredforduló után gyártott montikon rendszerint kettőt. A több első lánckerekes hajtást "szorzóváltónak" is nevezzük, ergo a kerékpáron hátsó és első váltót használunk.
Vitathatatlan, hogy a szorzóváltó szélesebb áttételskálát kínál. Ez jól jön túrázásnál, terepen, de még országúton is, ahol nemcsak az áttételi tartomány, hanem a kis fokozatlépés is fontos. Egyúttal egyenesebb a láncvonal, a lánc ritkábban áll szögben, így csendesen, és hosszabb ideig használható. Az előbb említett érvek mind az első váltót használó hajtásrendszerek mellett szólnak.
Ma már lényegében minden váltórendszer pozícionált (indexelt). Az elől 3 lánctányéros hajtásnál a középső állás pozícionált, és ezt a feladatot az első váltót irányító vártókár végzi. A 2 lánctányéros rendszernél két végállás van, amely nem igényel pozícionálást. A mechanikus váltórendszer esetében a váltók csak teljesítik a „parancsot”, amit a váltókar az adott bowdenhossz húzásával kiad. Elektronikus „váltókar” (valójában jeladó) esetében a pozícionálást valóban a váltók végzik.
Az első váltó működése egyszerű, mindazonáltal egy kifinomult szerkezetről van szó. A váltószerkezet voltaképpen egy fémkalitka, amely a láncot ide-oda "rángatja". Felvezeti a nagyobb lánctányérra, vagy éppen arról "kisiklatva" le a kisebbre. A paralelogrammás mechanika tizedmilliméter pontos pozícionálást tesz lehetővé, de ennek feltétele a váltókarral való tökéletes együttműködés. Ennek megfelelően a kettőt egymáshoz tervezik, a két szerkezetnek kompatibilisnek kell lenni.
Ezen felül a szorzóváltós lánckerekek fogakba vájt speciális rámpákkal és láncfelsegítő szegecsekkel készülnek, megkönnyítve a lánc gyors átvezetését. Ezzel szemben az egylánckerekes (1x) modern hajtóművek ún. narrow-wide lánckereket alkalmaznak, amely megakadályozza a láncleesést, vagyis pontosan ellentétes funkciót tölt be, mint az első váltóhoz tervezettek. Vagyis ezeken nincs rámpa, szegecs vagy legördülést segítő fogprofil, hanem minden második fog vastagított, és maguk a fogak is a lehető legmagasabb kialakítást kapják a lánc megtartása érdekében.
Balra a váltássegítő kialakítás, jobbra a narrow-wide típus 1x rendszerekhez
Melyik váltót vegyem?
Aminek az első váltó kiválasztásánál mindenképpen egyezni kell, az a felhasználás, avagy a kerékpártípus. Az MTB, az országúti és a túra/trekking kerékpárok egymással több szempontból sem kompatibilis első váltórendszert alkalmaznak. Az országúti váltók az adott terelőmozduláshoz több bowdent húznak, valamint a lánckerékfogszámok is eltérnek. Az MTB és túra/trekking viszonylatban a fogszámok, következésképpen a láncterelő kialakítása más és más. ezen felül a széles túraáttétel minden esetben három lánctányért feltételez. A két illetve a három lánctányéros hajtásrendszerekhez való elsőváltók eltérő terelőlapkialakítás kapnak, ezek nem csereszabatosak. A terelőkeret 3 lánctányér esetében mélyebbről indul, és a középső pozícióhoz is „rámpát” tartalmaz.)
A manapság egyre terjedő Side Swing váltótípus
Rögzítéstípusok
A kompatibilitást nemcsak a korábban felsorolt nem kevés tényező befolyásolja, hanem a maga a váltó felszerelése, rögzítése. Ez lehet bilincses vagy konzolos, mindkettőn belül többféle méret és szisztéma van a piacon. A bilincs háromféle átmérővel rendelkezhet: 34,9mm, 31,8mm, a régi acélvázak esetében pedig 28,6mm. A bilincs MTB és trekking vázak esetében lehet felső (top swing) vagy alsó bilincses (down swing). Az elsőbbinél a bilincs alulra kerül, a mechanika pedig felette helyezkedik el. A másiknál mindez fordítva van.
Konzolos rögzítés MTB bicajon
Elsősorban a vázkialakítás diktálja, hogy melyik első váltó típusra van szükség. A hátsó kerékfelfüggesztést alkalmazó vázaknál sok esetben a felső bilincs nem alkalmazható, mert ott rögzülne, ahol egy vázelem található. Ennek fordítottja is előfordulhat, illetve olyan eset is, amikor egyik bilincstípus sem lesz megfelelő. Ilyenkor a vázgyártó konzolos megoldást alkalmaz, végső esetben a középcsapágy-rögzítés áll még rendelkezésre. A konzolos rögzítés sem egyetlen szabványt jelent, és ezek egymással nem kompatibilisek. Szerencsére országúti vázakon a konzol egyféle, legfeljebb arra kell figyelni, hogy jellemzően 50-től 54 fogszámig használható. Az MTB vázakon a konzolos (Direct Mount) változatok a következők:
- Direct mount (DM, H0) - A SRAM és a Shimano egyaránt használja, ez a kurrens standard. A rögzítés a nyeregvázcsövön a terelőlemezek felett található, két egymás alatti furaton.
- E-type (E2-type, S3) - A két függőleges furat egymás mellett 22,1mm-re egymástól helyezkedik el, 5mm függőleges eltolással. A rögzítés alacsony, lényegében a középcsapágyházon található. A SRAM az „S3” nevet használja, míg a Shimano az „E2-type” elnevezést.
- Direct mount S2 - Az S3-hoz hasonló, de vele nem kompatibilis szisztéma. A furat/konzol síkban kifele van az S3-hoz képest, és a váltómagasság egyáltalán nem állítható. Bizonyos 10 évnél régebbi MTB kerékpárokon fordul elő, maga a váltó is kuriózum, beszerzése problémás.
- Direct mount S1 - Az összes többi MTB konzolos megoldástól eltér: a két furat 42,7mm-re van egymástól, semmilyen egyéb szisztémával nem kompatibilis, és nem adapterezhető. Szerencsére mindössze néhány régi Specialized MTB kerékpáron fordul el.
Melyik rögzítés a jobb?
A bilincses rögzítés értelemszerűen nagyobb szabadságot biztosít a váltómagasság állításában, de erre a gyakorlatban nincs szükség. Mint ahogy már említettük, az első váltót egy bizonyos lánckerék-fogszámhoz optimalizálták, azaz helyzete a vázon jól behatolható. Tehát a konzolos rögzítés valójában nem korlátoz, legfeljebb abban, hogy nem megfelelő váltó kerüljön felszerelésre.
Bilincsadapter országúti első váltóhoz
A rögzítés országúti vázak esetében a rögzítés az egyik irányban „adapterezhető”. Vagyis a konzolos első váltó egy bilincsadapterrel a nyeregvázcsőre is rögzíthető, az adaptert külön kell megvásárolni, három méretben kapható, jóllehet manapság a 31,8 és a 34,9mm az elterjedt. A másik irányban nincs átjárhatóság: a bilincses váltót konzolra nem lehet rögzíteni.
Melyik való a kerékpáromhoz?
A legjobb azt az első váltót használni, amit eredetileg a kerékpárgyártó a bringára szerelt. Amennyiben ez (már) nem kapható, akkor egy kompatibilis modellt kell beszerezni. Kompatibilis abban a tekintetben, hogy a rögzítés módja, a bowdencsatlakozás iránya, az első és hátsó fokozatszám, a láncvillaszög, és nem utolsósorban a kerékpártípus (MTB/trekking/országút) az eredetivel megegyezik. A gyakorlatban ez a következőképp néz ki: egy már nem kapható 9-fokozatos 31,8mm alsó bilincses, felső bowdenhúzású LX csoporthoz (MTB) Shimano első váltó manapság egy ugyancsak alsó bilincses, 9s, alsó-felső húzású ACERA vagy ALIVIO váltóval helyettesíthető, a szokványos 34,9mm bilincs pedig a mellékelt szűkítővel kerül felszerelésre.
Nem szokványos kerékpárok
Az első váltók fent vázolt kategóriabesorolása és az ehhez passzoló technikai megoldások egy kissé bonyolult, ámbár logikus rendszert alkot. Válaszd ki a kerékpártípust, azonosíts a bowdenvezetést, a váltórögzítést, és jó eséllyel megtaláltad a megfelelő első váltót. (Persze legjobb, ha lejegyzed a kerékpáron lévőt, és azt, vagy egy azzal 100% kompatibilis típust választasz.) A probléma ott kezdődik, amikor a kerékpár nem könnyen kategorizálható, vagy speciális felhasználásra készül.
Gondolunk itt egy országúti fitness (fitnesz) kerékpárra, vagy egy dedikált hibrid túrabicajra. Az elsőnél a gond, hogy a kezelőszervek – beleértve a váltókart – egyenes kormányra tervezett MTB/trekking rendszerű, ellenben jellemzően országúti első váltó számára van hely. Emiatt az alkatrészgyártók erre a célra külön váltótípust kínálnak.
A túrakerékpárnál pedig az lehet gond, hogy a kormány országúti kialakítást követ, a fékváltókar is ilyen típusú, ellenben az áttételezés trekking-jellegű. Ebben az esetben csakis a régebbi három lánctányéros országúti hajtásokhoz tervezett első váltók alkalmazhatók. További kérdéses szegmens az összehajtható bicaj, viszont a gyártók itt rendszerint az egy első lánctányért vagy agyváltót alkalmaznak. Úgyszintén fejtörést okozhat egy elektromos hajtásrásegítést alkalmazó kerékpár vagy egy fatbike „szorzóváltósítása”. Az esetek döntő részében létezik áthidaló megoldás, mindazonáltal a szokványos „kaptafa” nem alkalmazható.
Beállítás
Csakis a megfelelően beállított első váltó vált finoman, pontosan. A váltás gyorsaságát ezen felül meghatározza az első lánckerék (lánckerekek) kialakítása valamint a fogszámok közti ugrás mértéke. A drágább lánckerekekbe a gyártó rámpákat és szegecseket épít be, amelyek felsegítik a láncot, illetve a cizellált fogprofil segít a lánctól való megszabadulásban.
Az első váltó beállítását legcélszerűbb kerékpárállványon végezni, így a hajtókar a meghajtás irányában is elforgatható, illetve a kerék is szabadon foroghat. Nem ajánlatos a kerékpárt fejre állítva szerelni, mivel a váltókar, a kerékpárkomputer vagy a nyereg megsérülhet, és nincs kéznél maga a váltókar sem.
Az adott váltópozícióban a lánc a terelőlemezek közt fut. Ahogy hátul fokozatot váltasz, úgy a lánc az egyik vagy másik terelőlemez felé mozdul el, a végállásokban akár érintheti (súrolhatja) is. Ideális esetben egyenes láncvonal mellett a lánc pont középen lesz: ezt a bowdenfeszesség állításával lehet biztosítani. Az országúti váltórendszerek egy része emellett a váltókaron történő finomállítást (trimming) is kínál. Ily módon a lánc súrolása menet közben kiiktatható.
A pontos váltóbeállításhoz elengedhetetlen a végállás-csavarok beállítása. A hátsó váltóhoz hasonlóan, az első váltón is két végállás-csavart találsz. Ezek határozzák meg a láncterelő lemezek mozgásának két végpontját, illetve biztosítják, hogy a lánc ne váltson túl sem a váz, sem a hajtókar irányában. Ha ez megtörténne, a lánc leesik, rosszabb esetben beszorul a váz és a lánctányérok közé. A „H” jelzésű csavar a külső állást szabályozza, míg az „L” a belsőt. Ha nem látsz betűjelzést a váltón, próbáld meg valamelyiket lazítani, és amelyik esetében a váltószerkezet befele mozdul, az lesz a belső, azaz az „L”. A belső végletet úgy állítsd be az „L” jelzésű csavarral, hogy a legkisebb áttételben (elöl legkisebb lánckerék, hátul a legnagyobb) éppen ne érintse a lánc a belső terelőlemezt. Győződj meg arról, hogy a végállások pontosak, majd kezdődhet a bowdenfeszesség pontos beállítása.
Keresd meg a bowdenfeszesség-szabályzót, ami lehet a váltókaron vagy a vázon. A lépések a következők:
- A lánc legyen a belső lánckeréken. Feszítsed meg a bowdent a váltókaron vagy a vázon lévő finomállítóval addig, amíg a láncterelő lapok kifelé meg nem mozdulnak.
- Ha a hajtómű három lánctányérral rendelkezik és az első váltórendszer pozícionált, elképzelhető, hogy a pontos beállítás érdekében további finomállítás is szükséges. Ehhez válts a középső lánckerékre, majd ellenőrizd, hogy a két legszélső hátsó lánckerekeket leszámítva mindegyiken zajtalan-e a lánc futása. Ha a kisebb lánckerekeken zajos, lazíts a finomállítón, ha a felsőn, feszíts rajta. Állványon állítva szemmel is látható, ha váltókanál terelőlemeze beleér a láncba, de még ha nem is ér bele, csak túl közel fut a lánc, akkor is lehetnek gondok. Menet közben ugyanis a kissé keresztben álló terhelt lánc oldalra húzhatja a rendszert, valamint a hajtás során a középrésznek /váznak is van némi oldal rugalmassága, és ez együttesen már zajos váltást eredményezhet. Szóval miután az állványon már jól megy, utána próbáld ki élesben is!
- Ismételd meg a fel- és leváltás próbáját: válts a legkisebb, illetve a legnagyobb első lánckerékre, majd ott is végezd el a próbát. Ha elégedett vagy az eredménnyel, a beállítás befejeződött, ha nem teljesen, találj egy ideális kompromisszumot, a végső finomállítást pedig a kerékpáron, használat során végezd el. Ha a lánc keresztbe áll (nagy első lánckerék és nagy hátsó, vagy kis első lánckerék és kis hátsó), a váltás ritkán lesz tökéletes. Elképzelhető, hogy a gyakorlatban a „H” és az „L” végállás-csavarokon is apró állítást kell végezni, hogy a váltás folyamata felgyorsuljon, illetve a lánc extrém helyzetekben se tudjon leesni.
Le- és felszerelés / csere
Az első váltót a beállításhoz nem kell leszerelni. A megtisztításhoz sem ajánlott, legfeljebb váltó- vagy vázcsere esetén. A váltót akkor érdemes cserélni, ha a forgáspontjai megkoptak, és játéka van. Ilyen esetben a váltás már nem precíz, valamint a szokásosnál lassabb. Megfelelő karbantartás, azaz rendszeres tisztítás, és kenés mellett az első váltó sok évig szolgál.
A leszereléshez válts a legkisebb első lánckerékre, ezzel a bowdenfeszesség minimálisra csökken, majd imbusz- vagy villáskulccsal oldd ki a váltótesten lévő bowdenrögzítő csavart. Ezek után imbusz- vagy villáskulccsal oldd ki a váltótestet a vázhoz rögzítő bilincset vagy konzolcsavart, majd csavarhúzóval hajtsd ki a láncterelő alsó végén lévő csavart, amely lehetővé teszi, hogy a lánc szétbontása nélkül le tudd szerelni a váltót. Egyes olcsóbb első váltók esetében a láncterelő két lapja szegecselt, így a váltó leszereléséhez a láncot mindenképpen szét kell bontani. Így már szét tudod nyitni a láncterelő két lapját. Bújtasd ki a láncot a nyíláson, helyezd valamelyik nagyobb lánckerékre, hogy kevésbé lógjon le.
Felszereléskor ügyelj arra, hogy a láncterelő lap alsó éle és a legnagyobb lánckerék fogainak teteje között 1-2 mm távolság legyen, valamint a terelőlemez álljon párhuzamosan a lánckerekekkel. Ezután jöhet a végállás-csavarok beállítása a fentiek szerint.
Az első váltó beállítását „Csináld Magad” sorozatunk is tartalmazza, ennek megtekintéséhez kattins ide.
Elektronikus váltórendszer
A Di2 rendszer felszerelése és beállítása nem ördöngösség, bizonyos szempontból egyszerűbb, mint a mechanikus. Első lépésként szereld fel az első váltót: a művelet nagyjából megegyezik a mechanikus váltóknál megszokottal, leszámítva, hogy Di2 típus egy plusz rögzítő csavarral rendelkezik, amely a váltótestet a vázcsőnek támasztja. Ehhez a vázcső és a csavar közé a mellékelt köztes elemet is célszerű behelyezni. Karbonvázak esetén a köztes elem használata elengedhetetlen, különben a csavar a vázat megrongálhatja.
A váltó pozícionálása finomállítást igényel, amit az ún. A-csomóponton található gombbal végezhető el, de az E-Tube Project Windows vagy Android alkalmazás is használható e célra. (Egyébként minden más konfiguráció-beállításhoz számítógép vagy telefonos alkalmazás szükséges.) Tartsd az A-csomóponton található gombot tartsd 3-5mp-ig lenyomva, majd a piros LED felvillanása után a jobboldali váltókar-fokozatkapcsolók megnyomásával finomítsd a lánc állását, amíg a zörejek eltűnnek.
Balra mechanikus első váltó, jobbra elektronikus vezérlésű
A jelen cikk a még forgalomban lévő „szorzóváltós” rendszerekhez, ezen belül egy esetleges első váltó cseréhez nyújt segédletet. Mivel még manapság is bőven kerül forgalomba kerékpár több első lánckerékkel, talán nem hiábavaló a tartalom. „Csináld Magad” sorozatunk pedig segít a váltócsere gyakorlati megvalósításában. Amennyiben szeretnéd, hogy több ilyen tartalom jelenjen meg a BikePro webáruház internetes felületén, oszt meg az itt olvasottakat másokkal, alkalmasint FB-n vagy egyén közösségi oldalon!
