Figyelem: A cikkben közölt szerviztippek a saját - több évtizedes - tapasztalatinkból származnak. Ha te úgy érzed, hogy neked ez nem menne, félsz tőle, hogy elrontod, nincs elég rutinod - és ami a legfontosabb - nincs olyan szintű műszaki affinitásod a szereléshez, hogy belevágj, akkor inkább bízd egy profi szakszervizre a beállítást, javítást, vagy a cserét. Mi így csináljuk, ahogy e cikkben leírtuk, nekünk ez működik. Ha neked más lesz a végeredmény, akkor vállald a tetteidért a felelősséget, mivel te cseszted el...
Ha még itt vagy, akkor gratulálunk. Üdvözlünk a csináld magad mániások táborában.
A cikk sorozatból megtudhatod, hogy egy adott szerelési műveletnek mi a legegyszerűbb, leggyorsabb, vagy leginkább hatékony megoldási módja. Ha lépésről-lépésre követed az utasításokat, akkor kicsi rá az esély, hogy hibázz. Tehát fontos a képek sorrendje, egyről a kettőre haladj. Mindig használj jó minőségű szerszámot és minőségi kenőanyagot, hogy ne árts az alkatrésznek és maximalizáld az élettartamát. Azoknál a műveleteknél, melyek sok vagy drága speciális célszerszámot igényelnek, többnyire ajánlunk valami sufnituning megoldást, mellyel kicsivel nagyobb odafigyeléssel, megspórolhatod egy drága célszerszám árát, de ezeket tényleg csak saját felelősségre vállad be. Sok rizsa és körítés nem lesz, csak tömören a lényeg, de annak minden szava és képe fontos! Az adott képhez tartozó szöveget mindig a kép FÖLÖTT találod! Csapjunk is a lecsóba...
Hidraulikus tárcsafékek beállítása
A hidraulikus tárcsafékek beállítása némileg más, mint a mechanikus tárcsafékeké, bár bonyolultabbnak azért nem neveznénk. Kiindulási alapnak mindenképpen ajánljuk, hogy olvasd el a mechanikus vagy bowdenes tárcsafékek beállításáról szóló cikkünket, mivel segít, hogy komplexebben átlásd a tárcsafékek beállításának problémakörét. A fékcsövek méretre szabásával és a légtelenítéssel egy külön cikkben foglalkozunk. Most merüljünk el a hidraulikus fékek finomhangolásának rejtelmeiben. A cikkben leírtak egyaránt használhatók új fék felrakása és beállítása vagy régi fékpofa cseréje, majd beállítása kapcsán is.
Az első lépés a fékbetét eltávolítása. Ezt a lépést nem csak az elkopott fékbetét cseréjekor érdemes megtenni, hanem a zsír új fék első installálása előtt is. Több okból is hasznos e lépés. Tudod ellenőrizni a fékbetéteket, hogy nem szennyeződtek-e fékfolyadékkal, ellenőrizheted a dugattyúk állapotát és a rutint szerzel a gyors fékbetét-cserében. A fékbetéteket a legtöbb esetben egy zégergyűrűvel biztosított csap tartja a helyén és vannak rugós bepattanós fékbetétek is, de a legegyszerűbbek a hajlítható végű biztosító tüskével helyben tartott darabok.
Ha kivetted a fékbetéteket, akkor alaposan vizsgáld meg őket. Az első és legfontosabb, hogy nem került-e rá fékfolyadék. Új féknél is figyelj erre, nagyon ritkán előfordul, hogy gyárilag ereszt a dugattyú. Ha csak a hátlapra folyt rá a fékfolyadék, akkor a betét még menthető (a fék meg garanciális, ha új), viszont ha a betét anyagára is ráfolyt, akkor az a betét már használhatatlan, mert a betét porózus anyaga egyből magába szívja a fékfolyadékot és azt onnan nem lehet kiszedni. Ez a fékhatást totál lenullázza. Használt fékbetét esetén további ellenőrizendő a betét kopottsági foka. A fékbetétek anyaga gyári állapotban 2 mm-es vastagságról indul. Az alábbi képeken egy eléggé megkopott betétet láthatsz. A fékbetét felső élei mentén 1,5 mm-nyi anyag van még benne, ami soknak tűnhet, viszont az alsó élei mentén már csak 0,7 mm a betét rétegvastagsága. Mindegyiket jelöltük kék pöttyökkel. És a lényeg: a fékbetéteket szétnyomó rugó 0,65 mm vastag… Tehát gyakorlatilag ez a fékbetét már a végnapjait rúgja. Még ici-picit lehet használni, viszont amikor már a szétnyomó rugó kopik, az már nem túl egészséges állapot… Kérdezheted, hogy miért van aszimmetrikusra (0,7-1,5 mm) kopva a betét anyaga? Jó-e ez így vagy ez valami beállítási gond? Hát való igaz, hogy jó lenne kihasználni még a felső részben lévő 1,5 mm-nyi anyagot, mielőtt kidobjuk a betétet, de sajnos ez nem lehetséges. Ha a kép legaljára görgetsz, láthatod a fékbetéteket kiterített állapotban. A két oldal totál szimmetrikusan kopott, tehát a munkahenger beállítása jó volt, mindkettő alsó éle 0,7 mm míg a felsők 1,5 mm. Ennek a különbségnek az oka, hogy a fékezés során nem csak a fékbetét nyomódik a pofának, hanem az erők visszafelé is hatnak, így a munkahengerek háza is nyomódik széjjel. Ennek következménye, hogy a pofák belső és külső szélei nem egyenletes mértékben kopnak. Könnyű, monobody munkahengereknél ez a hatás még inkább jelentkezik sajnos. Ennek kiküszöbölésére csak egy megoldás létezik, a bazi nagy, rohadt nehéz munkahenger, amiben annyi anyag van, hogy kevésbé bír szétnyomódni.
Ha már leellenőrizted a fékbetéteket, akkor csekkold le a dugattyúkat is. Hogy mit nézz? Például, hogy nem ereszt-e. Másodsorban pedig azt, hogy a két oldal közül melyik van jobban kinyomódva. Igen, elvileg pont ugyanannyira kellene, hogy kinyomódva legyen mindkét oldal, de a valóságban ez igen ritkán szokott előfordulni. Szinte minden esetben van némi megmunkálási különbség a két oldal szorosságában (lásd két kék pötty), ami enyhén aszimmetrikus dugattyúmozgást eredményez. A fékkar enyhe meghúzásával ellenőrizheted, hogy melyik dugattyú mozdul hamarabb és egységnyi fékkar-mozgásra melyik nyomódik ki jobban. Aztán jegyezd meg ezt az infót, mert később még szükség lesz rá. FONTOS: ha nincs betét a féktestben, akkor NE húzd be tövig és sokszor egymás után a fékkart, mert akár a dugattyúk is kieshetnek a munkahengerből és garantáltan nem fogod tudni visszarakni őket…
Használj elől adaptert és eggyel nagyobb féktárcsát, mint hátul. A hatékony lassulást leginkább az első fék szolgáltatja. Az arány akár 70-30% is lehet az első fék javára. Az összes autón, az összes motoron elöl nagyobb féktárcsa van, mint hátul. Hidd el, ez nem véletlen. Az elöl 160-as tárcsa csak a kerékpáripar „betegsége”, mert pár száz Ft-al olcsóbb mint a 180-as tárcsa + az adapter, ezért szerelik ilyennel a belépő kategóriás tárcsafékes gépek 90%-át… Ha már felraktál egy fékadaptert, akkor itt a kiváló alkalom, hogy ellenőrizd az adapter és a féktárcsa párhuzamosságát (a két kék pötty a jobb oldali képen). Nagyon valószínű, hogy lesz minimális különbség az alsó és a felső rész között. Ennek oka némi gyártási pontatlanság, de nem kardinális a gond, a munkahenger beállításainál ez kompenzálható, csak jegyezd meg, hogy az alsó vagy felső rész van-e távolabb a tárcsától.
Ideje felrakni a munkahengert a fékkonzolra. Tekerd be a két, jobb oldali képen látható alsó és a felső csavart 99%-ig, de ne szorítsd még meg. A kék pöttyel jelölt részen legyen még kb. 0,5 mm hézag. Ezután kézzel nyomd kicsit a munkahengert a konzol felé, hogy felfeküdjön rá és ezzel EGY IDŐBEN enyhén húzd be a fékkart, hogy enyhén fixáld a munkahenger pozícióját. Sokan ennél a pontnál hangoztatják, hogy: „Úgy lehet könnyen beállítani a hidrós féket, ha behúzod a fékkart, utána meghúzod a rögzítő csavarokat és már kész is, mert a két benyomódó munkahenger úgyis a megfelelő pozícióban tartja tárcsát.” Ez konkrétan egy ökörség. Ha 5 mm vastag lenne a féktárcsa és nem hajlana semmit oldalra, akkor működne ez a módszer, de 2 mm-es féktárcsánál nem használható.
Ha a behúzott fékkel fixálás módszerét használod, a beállításod ilyen lesz. Szinte biztos, hogy egyik oldalt bele fog érni a tárcsa a munkahengerbe. Ráadásul a gyors és erőteljes rögzítőcsavar-megszorítás 99%-ban eltekeri oldalra a fékmunkahengert az óramutató járásával egyező irányba, mint ahogy a képen is láthatod. (A jobb kép jobb csavarjánál a PM konzol közelebb van a tárcsához, mint a bal oldali alsó vég.)
Ehelyett ajánlunk egy jobb módszert. Tehát, ott tartottunk, hogy behúzott fék mellett NAGYON ENYHE becsavarással fixáltad a munkahenger helyzetét. Most engedd ki a fékkart és ellenőrizd az eredményt. Ha belenézel a fékpofák közé, láthatod, hogy melyik van közelebb a tárcsához. Ilyenkor jusson eszedbe két, előzőleg megjegyzett momentum: az egyik, hogy melyik dugattyú jár könnyebben, gyorsabban, a másik, hogy a villa PM konzoljában van-e valamilyen irányú aszimmetrikusság. (Ez a fékkonzol felszerelésénél derül(t) ki.) E három infó ismeretében kell arrébb állítanod a féknyerget, de a lényeg a hogyan és a mennyire! A képen láthatod a megoldást. Mivel olyan kis mennyiségeket kell állítani, hogy szemmel követve az állítást ezt nem tudod megtenni élőben. Olykor 2-4 tized millimétert kell arrébb vinni a munkahengert. Nos ennél többet billeg a fejed álló helyzetben akkor is, amikor azt hiszed, hogy fixen állsz… Viszont az ember ujjai simán tudnak érzékelni ennyi változást. Ezért azt kell tenned, hogy ráfogsz a PM konzolra ÉS a munkahengerre egyidejűleg, azonos ujjakkal. Kvázi összefogod a kettőt. Majd imbuszkulccsal egynyolcad fordulattal kilazítod a rögzítő csavart és KÉZZEL arréb tolod a megfelelő irányba a munkahengert. Mivel az ujjad egyik fele le van támasztva a fix PM adapterhez, így simán meg lehet csinálni, hogy tényleg csak 2-4 tized mm-el told arrébb a munkahengert. Majd mielőtt elengednéd, egynyolcad fordulattal ismét húzd meg rögzítő csavart, de csak ENYHÉN. Azért csak enyhén, hogy a munkahengert valamennyire rögzítse – a saját súlya ne mozdítsa ki az ideális helyzetből - de te azért el tudd tolni, ha szükséges. Például akkor, amikor ezt az állítási módot eljátszod a másik csavarnál is, már ha ez szükséges. Miután mindkét csavart ENYHÉN rögzítetted, csekkold az eredményt. Húzd be a fékkart, majd engedd ki és nézd meg, hogy hogyan állnak a pofák. Melyik oldali van közelebb? Ha nagyjából középen vannak, akkor ha húzod a féket, melyik éri el előbb a tárcsát? Csak összenyomják a tárcsát, vagy elnyomják oldalra? Esetleg meg is tekerik? Hogy ezeket hogy derítsd ki? Húzogasd a féket és látszik. Ha kiengedett fék mellett nem egyenlő a két pofa és a tárcsa közti távolság, akkor valószínűleg el fog nyomódni a tárcsa oldalra, ha behúzod a féket. Ezt legegyszerűbben a betét rögzítő stiftje mellett tudod ellenőrizni. Húzogatod a féket és figyeled, hogy a tárcsa helyben marad vagy kitér oldalra. Ha kitér, kezdd elölről az állítást a ráfogásos módszerrel. És mi a tuti módszer ha a fékezés során a tárcsa eltekeredik, vagy rossz irányba nyomódik? Mi sem egyszerűbb: figyeld a munkahengeren a belépő és a kilépő vájatot, ahol alul belemegy a tárcsa a munkhengerbe, majd felül pedig kimegy belőle. Úgy tudod figyelni, hogy húzogatod a féket és nézed, hogy pl. alul a fékkar behúzásakor elmegy-e a tárcsa valamelyik irányba. Ha elmegy, akkor állítsd át a munkahengert az ellenkező irányba pár tized mm-el. Ugyanezt nézed meg fent a kilépő élnél is. Ha kell, itt is módosíts.
A beállítás végén azt az állapotot kell elérned, hogy behúzod a fékkart és – azon kívül, hogy a dugattyúk ráfognak a tárcsára - közben a tárcsa NEM mozdul el semmilyen irányba a helyzetéből. Ilyenkor alul-felül és kívül-belül is egyenlő távolságra vannak a fékpofák a tárcsától, mint ahogy az alábbi képen láthatod. FONTOS: az a kis slot, amin át bemegy a tárcsa a munkahenger közé, na az ne tévesszen meg. NEM azok között kell, hogy középen fusson a tárcsa, hanem a szétnyitott pofák képzeletbeli felezővonalában. E két sík gyakran nem esik egybe, mint ahogy a jobb képen is láthatod, hogy a két munkahenger-fél közötti rés inkább a tárcsa egyik oldallapjával van egy síkban és nem a közepével!!! Ne feledd: a dugattyúk működési középvonalát kell eltalálnunk és ez gyakran nem a komplett munkahenger középvonala. Ha sikerült belőnöd ezt az állapotot, akkor szintén egy kardinális lépés következik. Fixáld a munkahenger végleges állapotát. „Meghúzom a két csavart mint állat, oszt' kész! Vagy nem?” Hát nem. Nagyon nem. Ha ilyenkor nekiállsz két csavarintással tövig húzni a rögzítő csavarokat, akkor azzal minden eddigi munkádat sutba vághatod. A fék-munkahengerek 2-2 rögzítő csavarjait TILOS egy mozdulattal megtekerve rögzíteni. Egy ilyen nagy tekeréssel az egész munkahengert el tudod tekerni és kidobhatod az eddigi munkádat. Ehelyett ilyenkor azt kell tenni, hogy a rögzítő csavarokon kb. nyolcad fordulatot húzol, majd váltasz a másik csavarra, ezen is húzol nyolcad fordulatot, majd visszatérsz az előző csavarra, ismét húzol rajta nyolcadot, majd áttérsz a másikra, ezen is nyolcadot… stb, stb. Addig végzed mindezt, amíg teljesen koppig nem húzod őket. Ez az aprólékos, ám de mindvégig szimmetrikus meghúzás biztosítja azt, hogy magától a meghúzástól ne állítódjon el a munkahenger-beállítás, amit korábban jól összehoztál. Készen vagy a munkahenger beállításával, de nem a komplett fék beállításával.
Mert a fékkar még hátravan. A fékkar dugattyút mozgató tengelyének végén találsz egy 2 vagy 2,5 mm-es imbusz nyílást. Itt tudod állítani a fékkar távolságát a markolattól. Azt azért jó tudnod, hogy e csavar tekergetése nem csak a fékkar-távolságot állítja, hanem közvetve a fékérzésre is hatást gyakorol. Távolabbi fékkar-állásban keményebb lesz a fék fogáspontja, míg közelebbi fékkar-állásban kissé nyúlósabb, moduláltabb lesz a fékérzés. Nagyobb fékhatást meglepő módon ezt utóbbival lehet elérni.
A fékkart addig told be a kormányon, hogy egy ujjal tudj fékezni. A képen a helyes fékkar-távolságot láthatod a markolattól. Teljes mértékben egyujjas eléréshez van beállítva. Csak az egyujjas fékezés biztosítja azt, hogy nagyon rázós terepen elég stabil legyen a kormányfogásod. Ha úgy érzed, hogy nem fog eléggé a féked ahhoz, hogy egy ujjal is elég legyen a fékerő, akkor tuningolj a féked beállításain, cserélj fékbetétet, válts nagyobb féktárcsára, optimalizáld a rendszert minden ponton, hogy elérd az egy ujjal való fékezés állapotát. A fékkart csak annyira állítsd közel a markolathoz, hogy legjobban behúzott állapotban se „húzd rá” a középső ujjadra.
Az alábbi képen láthatod az ideális fékkar-magasság beállítást, amikor a fékkar kb. egy vonalba esik a tenyered és az alkarod síkjával. A legtöbb esetben ez az optimális beállítás. Ha magasabbra emeled a fékkart, akkor a csuklód hátra billen, ami hosszú távon kényelmetlen lehet. Ha túlzottan leforgatod a fékkart, akkor nehezebb lesz elérni a kart, főleg meredek lejtőkön, amikor kiülsz a nyereg mögé. Természetesen törekedj arra is, hogy mindkét fékkar azonos szögben álljon.
A képen egy profi, komolyabb mértékben személyre szabható fékkart láthatsz. Ezek lényege, hogy itt már nem a fékkar dugattyújának nyomórúdján állítod a fékkar-távolságot, hanem van erre egy dedikált plusz csavar, amivel ezen akár menet közben is állíthatsz, ha szükséges. Másrészt – és ez a fontosabb - így a fékkar távolságállítás nem hat a fékérzésre, vagy a nyomáspontra, mert ezt egy külön, másik csavarral lehet állítani. Az ilyen profi fékkarok ezeken az állítási módokon felül rejtenek még egy szervó mechanikát is, ami azt tudja, hogy a fékkar húzásának elején a kar sok fékfolyadékot mozgat meg, hogy a pofa gyorsan elérje a felnit, majd amikor elérte átvált egy kisebb áttételi tartományra és ilyenkor nagyobb fékerővel tudja szorítani a pofákat. NAGYON meg lehet szeretni az ilyet tudó fékkarokat...
A hidraulikus tárcsafékek beállítása az imbuszkulcsokon kívül nem igényel más szerszámot. Mi az alábbi imbuszokkal szeretünk dolgozni.
Ide kattintva tudsz szerszámot beszerezni a hidraulikus fékek beállításához!
Fontos, hogy ezek a cikkeink, a lehető legtöbbet nyújtsák neked, és legtöbbet segítsenek. Ezért kérnénk szánj 1 percet arra, hogy értékeld. Csak 1 perc az egész, de javaslataidat megfogadjuk, és beleépítjük ha szükséges. Töltsd ki kérlek ezt a mindössze 2 pontból álló kérdőívet, és küldd el részünkre. Köszönjük.
