A jelen cikk címe lehetne akár „Hogyan ne üttesd el magad a sötétben?”. A válasz egyértelmű: csakis úgy, hogy megfelelő intenzitású világítást szerelsz a bicajra, főleg közúton, és még inkább, ahol élénk a forgalom. De hogy kinek mi a „megfelelő intenzitás”, már vita tárgyát képezheti. Mindenesetre a kerékpár – beleértve a nem elsősorban közlekedésre használt MTB sport vagy országúti típusoka is - legyen felszerelve kisméretű, de erős fényű LED-villogóval! Ez szerintünk a minimum, egy ilyen lámpaszett manapság egyszerűen és olcsón beszerezhető, praktikus akkus töltést alkalmaz, vagyis nincs apelláta!
Tény és való, nemcsak az ingázóknak van szükségük bringás lámpára, hanem hivatalosan minden kerékpárosnak, hiszen ezt a KRESZ kötelezően előírja! A szabályzat szerint „előre fehér vagy kadmium sárga, hátulra pedig kizárólag piros vagy vörös fényt adó világítás szerelhető fel”. „Tiszta időben a fény legyen 150 méterről látható, emellett a villogó üzemmód is megengedett.” Ezen felül „használatuk nemcsak kerékpárra szerelve legális, hanem a ruházaton, a hátizsákon is, feltéve hogy folyamatosan előre és hátra világítanak!” Most, hogy tisztában vagy jogaiddal és kötelezettségeiddel, lássuk(!), hogyan néz ki mindez a gyakorlatban!
Első lépés a kerékpárlámpa kiválasztásával kapcsolatosan: látni vagy látszani?
A kerékpáros közlekedés kivilágítás szempontból markánsan különbözhet. Van, aki végig közvilágítással ellátott környezetben kerékpározik, mások vidéken vagy városi agglomerációban olyan utakon is tekernek, ahol nincs közvilágítás. Az első csoportba tartozók könnyebb helyzetben vannak, párezer forintból megfelelő LED villogó szettet vehetnek. Városi körülmények között a közvilágítás alapvetően elég fényt ad a tájékozódáshoz, ezért itt a lámpa szerepe elsődlegesen az, hogy a bringás kitűnjön a forgalomból. Előnyös, ha oldalról is jól látható a lámpa fénye, mert így egy utcából történő kihajtáskor jobban észreveszik a bringást. A fejlettebb villogók akár stroboszkópszerű működést is tudnak, így okozva nagyobb feltűnést.
A városi közlekedés során lényeges szempont még a gyors fel-leszerelés, hiszen parkoláskor célszerű zsebre vágni a lámpákat. Az első lámpa praktikusan konzol vagy gumipánt segítségével a kormányra, esetleg a kormányszárra vagy a villlára rögzíthető. Felmerülhet még a sisakra vagy a ruházatra történő felszerelés, bár szerintünk ez önmagában nem elegendő a biztonsághoz. A hátsó lámpák felszerelése hasonlóan történik, csak nem a kormányra, hanem rendszerint nyeregcsőre kerülnek.
A fel- és leszerelés ideális esetben néhány másodperc, így leparkoláskor a lámpák „begyűjthetők”
Fényerő:
A közvilágítás nélküli területen a „helyzetjelző” típus persze már kevés: itt nemcsak látszani, de látni is kell! Elengedhetetlen a legalább 20 lux (kb. 200 lumen) teljesítmény, ami akár 25 km/h körüli tempóhoz is megfelelő fényerőt tesz lehetővé. A lámpák ebben a kategóriában jellemzően akkumulátoros energiaellátást biztosítanak. Az üzemidőt meghosszabbítja a villogó üzemmód, így ahol van közvilágítás, azt érdemes használni. Városon belül egyébként is feltűnőbb a villogás, mint a folyamatos fény. A másik nem mindenki által ismert tény, hogy a LED-es rendszereken belül a fényerő – bárhogyan is mérjük – szoros összefüggésben van az akkumulátorok teljesítményével.
Fogyasztás:
A nagyobb fényerő tehát nagyobb fogyasztást is eredményez, ezért nem biztos, hogy a legerősebb fényű modell érdemes választani, inkább azt, amelyiknek nagyobb az akkukapacitása. Az egyébként olcsóbb és könnyebb a kisebb fényerejű lámpa, emellett tovább bírja „szuflával”. Mindezen túl a nagyobb fényerejű modellek esetében masszív ház és hűtőbordázat szükséges. Az üzemidőt a gyártók úgy adják meg, hogy az adott üzemmódban két méter távolságban a fénycsóva még látható legyen. Ez kerékpározáshoz már nem elégséges, így a hasznos üzemidő meghatározásához a megadott időből érdemes kb. 10%-ot levonni Emellett az üzemidőt több tényező befolyásolja - pl. a hideg környezet -, így ha ilyen körülmények közt használod a világítást, a biztonság kedvéért vonj le további 10%-ot a gyártó által megadott üzemidőből.
Üzemmódok:
A legtöbb kerékpáros lámpa a már említett üzemmódok mellett több fényerőt kínál. Ez utóbbi akkor jöhet számításba, ha közvilágítással ellátott területen biciklizel. Az alacsony ún. „ECO” üzemmód hasonlóképpen városban és alacsony akkutöltöttség esetén lehet hasznos funkció. Egyes prémium modellek ún. „BOOST” funkciót is kínálnak, ez néhány másodpercre megnövelik a teljesítményt. Ezt az üzemmódot csak néhány percig tudod élvezni, mivel még a legjobb hűtéssel rendelkező csúcsmodellek is leszabályoznak – nyáron rendszerint hamarabb, mint hűvösebb időben. Természetesen a használat során a kapcsoló gomb funkcionalitása és ergonómiája sem közömbös. Könnyű-e váltani vele az üzemmódokat, mennyi erő kell a benyomásához, kezelhető-e kesztyűben? Érdemes a lámpa kiválasztáskor erre is figyelni!
A csóva formája, a terítés és a színhőmérséklet lehet olyan alapvető, mint maga a fényteljesítmény...
A fényerő eloszlása:
A megfelelő bicajos világítástípus kiválasztásánál alapvető szempont a lámpa fényszórása, azaz mekkora területre világít be, illetve a csóva mennyire fókuszált. Ez sok esetben még a fényerőnél is fontosabb tényező. A legnagyobb teljesítményű modelleket leszámítva a lámpák csak közvetlenül a kerékpár előtti szakaszt világítják, de az úton lévő hibákat, gödröket így is kiválóan lehet látni. Nagyobb világításmentes szakaszok esetén javasolt egy jobban fókuszált lámpát választani, amely határozottabban világítja meg az utat. Neves gyártók prémium lámpáinál a fénycsóva rendszerint egyenletesebb szórást biztosít. A legjobb megoldás, amikor a kerékpárra szerelt világítást fejlámpával egészíted ki. Ide kapcsolódik még a lámpa színhőmérséklete. Ahogy van, aki a fókuszált fényt preferálja, és van, aki a széles „terítésre” esküszik, a színhőmérséklet kérdése is személyfüggő. Általánosságban azért elmondható, hogy a hideg kékes árnyalat nagyobb intenzitás mellett sem nyújt megfelelő kontrasztot.
Az egyik első lámpa kisebb fényerővel rendelkezik, és a fényterítés is minden bizonnyal eltér a „nagytestvértől”
Mikor, melyik lámpát használjuk?
Kerékpáros túrák során is szóba jöhetnek a kisméretű villogók, de főként akkor, ha sötétben nem közlekedünk. Máskülönben ajánlatos a nagy fényerejű első lámpák közt körülnézni. A hobbikerékpározás pedig sok szempontból különbözhet a napi közlekedéstől és a túrázástól. Sokan munka után mennek edzeni, kikapcsolódni, közutakon, ösvényeken egyaránt. A terep rendszerint vaksötét, oda a legnagyobb fényerő, és ezt csak az akkus rendszerek képesek biztosítani. 40 lux (kb. 400 lumen) fényerő a belépő szint ilyenkor, de gyors „lejtőzéshez” az 50 lux feletti típusokat javasoljuk. Közutakra a bevezetőben ismertetett tanácsok érvényesek – tehát ha az útvonalon mindenhol rendelkezésre áll közvilágítás, egy kisebb teljesítményű villogó is elegendő lehet.
Hátsó lámpák:
A hátrafele világító fényforrást nevezhetjük villogónak is, lévén a legtöbbször úgyis ebben az üzemmódban fogod használni. Ez többnyire kisméretű, piros színű LED-fényforrással rendelkező, speciálisan kerékpáros használatra tervezett modell, amely praktikusan a nyeregcső hátuljára konzollal vagy gumipánttal, esetleg a nyeregre szerelt konzolra rögzíthető. Felmerülhet még a sisakra, a hátizsákra vagy a ruházatra történő felszerelés, bár szerintünk emellett a kerékpáron is szükséges a hátsó világítás. A konzolos rendszer biztosítja a gyors le- és felszerelést, ami a kerékpár leparkolásakor mindenképpen előnyös, nagyobb biztonságot nyújt. Az áramforrás lehet gombelem, ceruzaelem vagy integrált akkumulátor: és mivel a villogó fogyasztása mérsékeltebb, mint az első lámpa esetében, az elemes megoldás sem elvetendő, bár manapság az akkus preferált. A hátsó lámpa esetében ugyancsak jó stratégia intenzívebb fényű típust választani a közvilágítás nélküli utakon.
Milyen anyagból készülhet a lámpa? Habár a legtöbb lámpa műanyag, az ipari kompozitok minősége közt jelentős különbség tapasztalható. A prémium modellek kevésbé sérülékenyek, és a nedvesség elleni szigetelés is rendszerint jobban megoldott. Egy ilyen lámpa akár az egész napos “búvárkodást” is túléli, a felverődő nedvesség pedig egész biztosan nem tesz kárt benne. A jobb alapanyag egyben ellenáll a felverődő sárnak is.
L.E.D. : Light-Emitting Diode ( = fényt kibocsátó dióda)
A modern lámpa szeme fénye a LED. A lencse mögött rendszerint több kisebb teljesítményű vagy 1 nagyfényerővel rendelkező, rendszerint CREE LED kap helyet. A LED-technológia lehetővé teszi, hogy a gyártók stroboszkóp, futófény vagy egyéb figyelemfelhívó fényjátékkal fokozzák a láthatóságot. Fontos, hogy a „diszkóvilágítás” a kerékpáros pozíciójának észlelését ne zavarja, könnyen beazonosítható legyen a gépjárművezetők számára. Ideális körülmények közt a villogó minimum 500, de a fejlett típusok esetében akár 1500 méter távolságból is kivehető.
A kerékpáron kívüli lámpafelszerelést már említettük, mint lehetőséget. Terepkerékpározáshoz rendkívül népszerű a fejlámpa használata. A sisak (fejvédő) tetejére rögzített világítás a futáshoz, túrázáshoz, szereléshez hasonló jellemzőkkel bír: lényegében oda világít, ahova tekintesz. A többnyire kisméretű, LED-fényforrást kínáló, speciálisan bicajos használatra tervezett lámpák úgy nyújtják a legtöbbet, amikor a bicajra felszerelt első lámpa kiegészítőjeként használod. Ilyenkor egy további fényforrást kapsz, amely pont arra világít, amerre nézel, miközben az előtted lévő területet a kerékpáron lévő lámpa teríti be fénnyel. Talán mondani sem kell, hogy kerékpározáshoz az általános használatra szánt fejlámpa nem megfelelő: a fejvédő (sisak) és a fejformát feltételező elasztikus pánt nem alkotnak jó párost. A webáruházunkban kapható fejlámpák közül több modell mindkét rögzítési móddal kompatibilis, így azok bicajozás mellett túrázáshoz vagy otthoni szereléshez egyaránt használható. A fejlámpa fénycsóvája lehet széles (flood vagy wide), ami általános körülmények közt beválhat. A fókuszált (spot, focused vagy narrow) fénycsóva relatíve keskeny, ellenben hatótávolsága nagyobb. Ez akkor jön jól, ha sötét ösvényen haladsz, és az előttünk lévő terepet akarod belátni. Egyes fejlámpáknak pont ezért állítható a fókusza, az ilyen típusok a legváltozatosabban helyzetekben használhatók.
A tömeg:
A fejlámpa tömege is fontos tényező a megfelelő típus kiválasztásakor. A sisak tetején viseled, a fej gyakran előre dől, és ilyenkor egy nagyobb tömegű lámpatest instabilitást okozhat. Emellett a nyakizmot is megterhelheti. Ilyen esetben jön jól, ha a lámpa és az akkumulátor külön egységet képez, az utóbbi a hátizsákban vagy a mezzsebben pihenhet. A rendkívül nagy fényerejű modelleknél a masszív ház és a hűtőbordázat is okozhatnak kellemetlen súlytöbbletet. A legtöbb fejlámpa az első és hátsó világításhoz hasonlóan számos üzemmódot, illetve többféle fényerőt kínál. A villogó mód fejlámpánál kizárólag akkor jöhet számításba, amikor közvilágítással ellátott területen biciklizel. Az alacsony „ECO” üzemmód ilyenkor, ezen felül alacsony akkutöltöttség esetén lehet hasznos. Több prémium modell „BOOST” funkciót is kínál, ez néhány másodpercre megnöveli a teljesítményt. Egyéb üzemmódokra nem lesz szükség, azok jellemzően a kerékpárra felszerelt lámpáknál hasznosak.
Funkcionalitás és ergonómia:
A kapcsoló gomb funkcionalitása és ergonómiája a fejlámpáknál különösen fontos, hisz’ ezt nem látod, azaz érzésre kell a gombot nyomogatni. A legmagasabb szintű lámpákhoz éppen ezért opcionális kiegészítő a kormányra rögzíthető Bluetooth kapcsoló. Végezetül a fejlámpa használatával kapcsolatban érdemes néhány dologra odafigyelni: magas helyzete miatt a szemből érkezők számára zavaróbb lehet, mintha a fényforrás alacsonyabban, a kerékpárra lenne felszerelve. Továbbá, ha szemkontaktust próbálsz létesíteni a járművezetővel vagy a forgalomban oldalra pillantasz, a sofőr figyelmét könnyen elterelheted.
Mi maradt ki a cikkből? Például az agydinamós kerékpárvilágítás, amely mind a napi használat során, mind túrázóknak komoly előnyökkel jár. Nem kell az akku feltöltésével foglalkozni, megbízható és hatékony rendszer. Éppen ezért a dinamós világításról külön szakcikket tervezünk megjelentetni. Nem szóltunk továbbá arról, hogy a kereskedelemben kapható bicajos lámpák döntő része tapasztalatunk szerint nem nyújt optimális biztonságot. Az „áruházi olcsóságok” nem kerülnek annyival kevesebbe, mint a korszerű, minőségi lámpák, a kerékpáros többlet biztonsága szerintünk megéri a különbözetet!
Webshopunk világításkínálata hét kategóriát tartalmaz. Ebben a cikkben az akkumulátoros első lámpákkal, a fejlámpákkal és a hátsó lámpákkal foglalkoztunk. A linkekre kattintva eljutsz az adott típus kurrens választékához.
Ha elégedett vagy a cikk által nyújtott segítséggel, oszd meg a többi bicajossal, így ők is tehetnek biztonságuk érdekében!
