Karbon villa

A karbonszerkezetek kerékpáriparban történő alkalmazása az 1990-es évek közepén kezdődött, és hamar kiderült, hogy legegyszerűbben, leggazdaságosabban országúti használatra szánt villaszár, villanyak készíthető belőlük. Az országúti villák terén egyébként is elbizonytalanodás volt tapasztalható, mivel az alumíniumból készült villák nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket - alig csillapították az út egyenetlenségeit -, míg az acélvillák igen nehezek. Következésképpen rohamosan terjedt el a karbonvilla az országúti kerékpárokon. Az ezredfordulót követően a gyártók megtették a logikus következő lépést: a vázak támvilláját, vagy teljes hátsó háromszögét karbonszerkezetből kezték készíteni. Ez mára már ugyanúgy egyeduralkodó, mint a karbon (első) villa. Ez utóbbi készülhet kizárólag karbonszövetből, ami 300-350 gramm körüli tömeget eredményez, a váll lehet aluöntvény, mely kb. 100 grammal nehezíti a szerkezetet, vagy rendelkezhet alunyakkal, ami további 50 gramm többletet jelent - természetesen lényegesen alacsonyabb árszinten.