A leghülyébb nevű kerékpár alkatrész a sárvédő. Többszörösen is idióta neve van, mert: valójában nem is a sár ellen véd, hanem leginkább a gumi által felszedett víz ellen. Valódi sárba öngyilkosság sárvédővel menni, ott csak az extrém ritka mintázatú öntisztuló gumi segít. A legdurvább, hogy sokan nem is jól használják a nevét, mert nem sárvédőt mondanak, hanem sárhányót, amit aztán főleg nem csinál. De a nyelvészkedés helyett inkább térjünk át cikkünk főszereplőire.
A sárvédőknek alapvetően két nagy típusa létezik, az egyik a fix pálcás sárvédő, másik pedig az úgynevezett felpattintható sárvédő, amelyek könnyű és gyors levételt és felrakást biztosítanak. Mind a kettő másra való, más célcsoportnak találták ki őket.
Kezdjük először a felpattintható sárvédőkkel:
Ezek legfőbb jellemzője, hogy nagyon gyorsan le lehet venni, illetve fel lehet rakni a kerékpárra őket. Ez azért fontos, mert egy csomó olyan sport-kerékpár van, amihez egyszerűen nem illik az, hogy állandóan fixen felszerelt sárvédővel közlekedjenek, viszont kerülhetnek ők is olyan helyzetbe amikor célszerű, hogy ha van valami sár, vagy leginkább vízvédelem. Ezt a feladatot oldják meg a felpattintható sárvédők viszonylag gyorsan. Vannak kerékpártípusok, amik meg a váz felépítése miatt egyszerűen nem alkalmasak arra, hogy pálcás sárvédőt fixen telepítsen rájuk az ember. Ezeknél is igazából csak a felpattintható sárvédők jöhetnek szóba.
A felpattintható sárvédők rendkívül széles skálán mozognak, a filléres - ténylegesen 1000 Ft-os - megoldásoktól kezdve a 10-15000 Ft-os megoldásokig rendkívül széles a paletta. A legnagyobb különbség közöttük az alapanyagban, a felszerelés kényelmességében és az egész rendszernek az össz-rugalmasságában vagy inkább ennek hiányában van. Ha csak boltba jársz, többnyire egyenesen közlekedsz, nem rázós úton, addig a legolcsóbb megoldások is el tudják valamilyen szinten látni a feladatukat. Onnantól kezdve, hogy sokat kanyarodik, vagy rázóssá válik az út, vagy hirtelen változtatsz irányt, onnantól kezdve bejön a képbe, hogy egyre nagyobb igény van arra, hogy a felpattintható sárvédők is merevek legyenek, és minden rázkódás és kerékpáros helyzet közben ellássák a feladatukat. A legolcsóbb típusoknak valós mértékben akár öt-nyolc-tíz centi kilengése is lehet oldalra. Amikor ez megtörténik akkor természetesen nem véd, nem látja el a feladatát, felcsapódik a víz, a sár és mindenféle útról felszedett dolog. A merevítés nem csak a vízvédelem és a sárvédelem miatt fontos, hanem stabilitást is nyújt magának a sárvédőnek, ami fontos, mivel ezek legtöbb esetben műanyagból vagy kompozit, szálerősített anyagokból készülnek. Fontos, hogy azért ezek erősek legyenek, főleg, mert ha minél nagyobb, minél szélesebb gumihoz használjuk, annál nagyobb lesz a sárvédő mérete, tömege. A kellő stabilitás fontos, hogy a rázós úton se törjön el, még ha nagyobb mennyiségű sár tapad rá, akkor sem. A nagyon rugalmas típusok jelentős mértékben igénybe veszik a felfüggesztési pontokat, így itt általában el szokott fáradni egy idő után a rendszer, ami töréshez vezethet.
Pálcás sárvédők:
A pálcás sárvédő szerkezeti kialakítása jelentősen eltér a felpattinthatótól. A két legfőbb jellemzője, hogy ezeket általában olyan kerékpárokra rakják, amikre fixen telepítik, tehát ahol nem cél, hogy levegyük-felrakjuk, anélkül használjuk, hanem ezek olyan gépek, amin gyakorlatilag mindig van sárvédő. Jellemzően trekking, városi, munkába vagy iskolába járós kerékpárok.
A cél nem az, hogy gyorsan le és fel lehessen szerelni őket, hanem az, hogy minden pillanatban minél nagyobb fokú víz- és sárvédelmet biztosítsanak.
A pálcás sárvédők alapanyag tekintetében 3 típusba sorolhatók:
A legolcsóbbak a szimpla acélból készült sárvédők. Az áron és az erősségen kívül más pozitív tulajdonságok nem igazán van, talán még annyi, hogy könnyű festeni őket. Viszonylag nehezek, az összes alapanyag közül ez a leghangosabb. Gyakorlatilag egy vékony lemez, ami bármilyen ütést kap az út felől vagy a felcsapódó kavicsok által, az bizony mind megrezgeti és mindegyik hangot ad. Természetesen olcsó, nem rozsdamentes acélból készítik el őket, hogy kedvező árúak legyenek, ezért mindenképpen kell rájuk valamilyen felületvédelem, ami legtöbbször festésben nyilvánul meg. Ez a festés egy idő után hajlamos leverődni, a belső oldalán a felverődő kövek, a külső oldalon pedig a tárolási összekoppanások miatt. Ilyenkor ezek a sárvédők hajlamosak a rozsdásodása. A krómozott típusok jobban ellenállnak a rozsdának.
A sárvédő-alapanyag tekintetében a következő szint a műanyag és az üvegszál erősítésű műanyag-kompozit sárvédők. Ezek általában jelentősen könnyebbek, mint az acél sárvédők, és ami nagyon jó bennük, hogy az alapanyaguk nagyon jól tompítja és csillapítja a hangokat. Egyáltalán nem zajosak, nem csörögnek, ezért élmény velük a kerékpározás. A rögzítési pontjaikra kell ügyelni, hogy azok kellően erősek legyenek. A teljesen műanyag sárvédőknek még az a problémája, hogy hidegben a műanyagok jelentősen merevebbé vállnak, mint meleg állapotban, ezért egyes olcsó alapanyagok hajlamosak a fáradásos törésre.
A sárvédő alapanyagok csúcsán az alu-műanyag-kompozit sárvédők trónolnak. Egy vékony alumínium réteget bevonnak műanyag burkolattal, és kész is. Ez két dolog miatt jó: egyrészt attól, hogy nem teljesen alumínium, jelentősen olcsóbb, és a legfőbb előnye pedig, hogy kiemelkedően jó a rezgés- és hangcsillapítása, megfelelő erősség mellett. Ezek a sárvédők nem nagyon szoktak zörögni vagy csengeni-bongani. A full műanyag sárvédőkkel ellentétben a belelaminált alumínium lemez miatt azért erősebbek, mint a teljesen műanyag társaik. Az alumínium laminált műanyag sárvédőkkel nagyon ritkán fordul elő törés, bár azért ezekből is ki tud szakadni a rögzítési pont.
Pálca anyagok:
Pálca-anyagok tekintetében szinte minden pálcás sárvédőhöz az acél pálcák járnak részben az ár miatt, másrészt mert jelentősen jobban és többször hajlítható kifáradásos törés nélkül, mint egy merevebb alumínium pálca. Könnyen vágható és ezáltal személyre, vagyis kerékpárra lehet szabni őket.
A sárvédők mérete:
A felpattintható sárvédőket többnyire egy fix helyre rakják, egyszer beállítják, és azok ott nyújtanak valamiféle védelmet, de koránt sem teljes mértékben. A tökéletes védelemhez a sárvédőnek két feltételnek kell megfelelnie:
1.: 10-15 mm-el legyen szélesebb, mint a gumi szélessége. Erre azért van szükség, mert a kerék nem egy teljesen beton-merev atom-stabil szerkezet, hanem kanyarokban, rázós úton hajlamos némi oldal kilengést produkálni. Ez lehet oldalanként akár 5-8mm is. Ez egy teljesen normális jelenség, viszont hogyha ezt a sárvédő nem fedi le, akkor ott mellette a kifröccsenő víz eléri a kerékpárost. Éppen ezért az a cél, hogy a sárvédő 10-15 mm-el szélesebb legyen mint maga a külső gumi, és ekkor már jó védelmet fog tudni biztosítani.
2.: A magasság tekintetében szintén fontos, hogy igazodjon a sárvédő magassága a gumi magasságához. Célszerű, ha a sárvédő és a gumi közti távolság nincsen több 10-15 mm-nél. Az se jó, ha nagyon közel van a sárvédő a gumihoz, mert ha tényleg sáros területre téved az ember, akkor viszonylag könnyen beragadhat a kerék a sárvédő alá, és alig lehet kipiszkálni a sárvédő alól a sarat. Ha viszont ennél nagyobb a távolság, akkor egyszerűen csúnyán néz ki, hogy át lehet látni a sárvédő alatt.
A sárvédők szélessége:
Mindenen sárvédő fix méretben kerékméretenként megvásárolható, általában a 30 mm-től két milliméterenként emelkedve egészen 50-55-60 mm szélességig. Természetesen vannak szélesebb verziók is, de az elterjedt méretek azok a 30 és 60 mm közöttiek.
Mit jelent a kerékpárra szabás, és miért van erre szükség?
A sárvédő gyártók magasság tekintetében, egy kerékméreten belül nem gyártanak külön hosszúságú pálcát mindegyik gumimérethez hanem ezt egyetlen kellő hosszúságú pálcával oldják meg, és a személyre szabás minden esetben a vásárló dolga.
Ez a személyre szabás gyakorlatilag annyit jelent, hogy méretre kell vágni a sárvédőt tartó pálcákat. Felrakja az ember a sárvédőt a gumira, majd kihagyja köztük a szükséges távolságot, majd a megfelelő méretre rövidíti a sárvédő pálcát. A pálca átvágásra egy egyszerű kombinált fogó, vagy egy oldalcsípő fogó is megteszi. Ennek a méretre vágásnak az előnye, hogy viszonylag jól néz ki a végeredmény, könnyebb lesz így valamelyest a sárvédő, bár ez azoknál a kerékpároknál általában nem szempont. Egyetlen hátránya van ennek a megoldásnak, hogy ennél nagyobb gumihoz innentől kezdve nem lesz használható a sárvédő, mert nem fér be alá nagyobb gumi méret.
A másik mód, hogy ha az ember nem vágja le a pálcákat csak olyan formájú vagy alakúra hajlítja, hogy a hajlítási ív felvegye a fölös anyagot, így optimális legyen a pálcák hossza. Egy nagy ívvel, de akár szögben való hajlítással el lehet érni ezt az állapotot, erre is mutatunk példát az alábbi képeken. Ilyen esetben későbbi nagyobb gumira váltás esetén csak kissé ki kell egyengetni az ívet, vagy a hajlítást, és már a nagyobb gumimérettel is kompatibilissé vált a sárvédő.
Kerékméret kompatibilitás:
A pálcás sárvédőket kerékméretenként gyártják, 20-24-26-28-29 col a legelterjedtebb méret. Az íves sárvédőnek pár mm rugalmassága van, tehát gumimérethez hozzá lehet igazítani, de pl. plusz-mínusz egy kerékméretet már nem igazán lehet, és nem is egészséges kompenzálni így. A felpattintható sárvédők ennek pont az ellentétei. Mivel távolabb helyezkednek el a gumitól, és általában egyenesebbek mint a pálcásak, ráadásul a jobbaknak a szöge is állítható, ezért ezeket általában 2 vagy akár 3 kerékmérettel is kompatibilisek lehetnek. Vannak 20-24 colos modellek, 24-26-27,5-esek, és 26-28 asok, és persze a 27,5-29 colos verziók.
A sárvédők rögzítése:
A sárvédők elhanyagolt, de különösen fontos eleme a rögzítési pontjai. Általában itt válik el az ocsú a búzától, itt dől el, hogy mennyire lesz stabil és hosszú élettartamú a sárvédő. Ide kell érteni a sárvédőnek a vázhoz / villához való rögzítési pontjait, valamint a sárvédő pálcának magához a sárvédőhöz való rögzítési pontjait. Általában ez utóbbi szokott lenni a szűk keresztmetszet, itt szoktak elfáradni a sárvédő pálcák rögzítő fülei. A profi sárvédőknél meg szokták oldani azt, hogy akár a vázhoz való rögzítés is gyorskioldós legyen. Így viszonylag gyorsan lehet oldani ezt a kapcsolatot anélkül, hogy csavart vagy csavarkötést kellene bontani. A legdrágább sárvédők megoldották azt is, hogy a pálcáját sem kell fixen rövidíteni hanem két pálca van, amiket egymás mellett vagy egymásba csúsznak és ezáltal változtatható a pálca hossza anélkül, hogy egy vágással ezt fix méretűre rövidítenénk. Ez is egy nagyon jó megoldás, de csak nagyon kevés gyártó alkalmazza.
Aki sárvédőt vesz, rövid úton rájön, hogy nem adtak hozzá rögzítő csavarokat. Ez nem véletlen. Egyes vázakon / villapapucsokon 4-es, másokon 5-ös furat van, elvétve még 6-ossal is találkozni. A gyártók nem fognak mindenfajta csavarméretből egy-egy szettet adni, hogy biztosan jó legyen. Mivel csavar – nálunk is – és egyébként minden barkácsáruházban kapható, kb. 100 Ft-ból megoldható ez a probléma. A sárvédők egyéb rögzítő elemei általában utólag is beszerezhetők, mind a pálcások, mind a felpattinthatók esetében.
Kritikus pont, amit érdemes ellenőrizni, a sárvédő pálcáknak magához a sárvédőhöz való rögzítése. Ez a sárvédő alapanyagától is függ, de fontos hogy minél több ponton legyen rögzítve, lehetőleg bontható legyen, és fém kapcsolattal kapcsolódjon hozzá. Bontható kapcsolat alatt csavarkötést értünk. A szegecselt típusok olcsók, de ha eltörnek, vagy kiszakadnak a szegecsek, akkor néha utólag tuningolhatók csavar kötéssel, de nem minden esetben. Fontos szempont még a sárvédő pálcák kapcsolódásánál a sárvédőhöz, hogy azoknak legyen további oldalankénti 10 akár 15 mm szélessége a gumi szélességéhez képest, mert annak ellenére, hogy a kerék is tud oldalra elmozdulni amiről korábban beszéltünk, a felrögzített sárvédőnek is tud lenni oldal kilengése. Ha a pálcák beleérnek a gumiba, akkor az egyrészt ronda hangot hallat, másrészt hogy ha bütykös gumiról beszélünk, akkor megterheli a szárakat, megterheli a pálca sárvédő kapcsolatot, ami egy idő után fáradásos töréshez vezethet. Ezért is fontos hogy a pálcák legalább oldalanként 10-15 mm-el szélesebbek legyenek mint amilyen a gumi szélessége.
Különleges funkciók a sárvédőn:
Azon túlmenően, hogy a sárvédő lássa el a feladatát és nyújtson megfelelő vízvédelmet, fontos lehet további szempontként a különleges funkciók: Például a design illeszkedjen a váz megjelenéséhez. Komplett kerékpároknál gyakran előfordul a színre fújt sárvédő, ami nagyon jól tud illeszkedni az adott kerékpár design világához. Az egyetlen hátránya ennek a megoldásnak, hogy általában utólagosan ezek a színre fújt sárvédők nem beszerezhetők, vagy nem pont abban a színárnyalatban. Mivel a kerékpárgyártók évente cserélik a színpalettát, nagyon-nagyon kicsi rá az esély, hogy két-három-négy év távlatából valaki tudjon pótolni egy megfelelő színű színre fújt sárvédőt. Általában már a kerékpár évjáratának beazonosítása is gondot okoz ilyen távlatból. A krómozott sárvédők ilyen szempontból univerzálisabbak.
További extra funkció a sárvédőknél a gyorskioldós kapcsolat megléte, és a szerszám nélküli installálás lehetősége, vagy az extra szélesség. Egyes gyártók kínálatában már különböző lámpa/sárvédő integrációk is megjelentek. A sárvédőben enyhébb esetben csak a kábelvezetést integrálják, jobb esetben akár a komplett hátsó világítást is.
Különlegességnek számít a féloldalas sárvédő rögzítés is, valamint a legexkluzívabb gyártók kínálatában megjelentek ez erős, integrált pálcával készülő önhordó sárvédők, melyek részben ellátják a csomagtartó szerepét is, pl úgy, hogy azoknak nincs önálló tartó pálcája, hanem a sárvédő és annak pálcái egyben a csomagtartó tartószerkezete is. Az is extrának számít, ha egy sárvédőből jelentős színvariáció érhető el.
Érdemes még szót ejteni a különleges sárvédő típusokról:
Alsó csőre rögzíthető sárvédő, különböző teleszkópokra szerelhető Mud Flap típusú sárvédők. Ezek mind általában egy részfeladat / részegység védelmét szolgálják. Nem is cél és nem is várhatunk tőlük teljes sárvédelmet. Ezek a sárvédők leginkább a kerékpárnak bizonyos egységeit, például a nyeregcső csatlakozást, vagy az össztelós kerékpároknál a rugóstag forgáspontokat, vagy a kormánycsapágynak illetve a teleszkópnak azokat a részeit védik, amibe nem kellene, hogy sok sár és víz bejusson. Ezek a mini sárvédők általában műanyagból készülnek és nagyon könnyen felszerelhetők kábelkötegelő vagy gumipánt segítségével.
A legelterjedtebb MudFlap sárvédő a „Segg-mentő” (Ass-Saver), ami ugye a leginkább érzékeny területet védi meg a benedvesedéstől. Kizárólag a nyereg, és fenekünk védelmére szolgál, erre viszont kiválóan alkalmas, és nagyon olcsó. Akár még házgyári módszerekkel is legyártható.
A sárvédők járulékos költségei:
Ha valaki pálcás sárvédőt vesz, két dologra mindenképpen figyelnie kell: Egyrészt nem tudja azonnal használatba venni, mert méretre kell szabni. Ennek a folyamatához ki kell venni mindkét kereket, viszonylag sokat kell szerelni hozzá méregetni, számolni, így akár egy-másfél órás installációs folyamat is összejöhet. Vagy rá kell bízni ezt az egészet egy szakszervizre, viszont ez - a folyamat hossza miatt - általában legalább annyiba szokott kerülni, mint maga a sárvédőnek az ára. A pálcás sárvédőknél sokszor maga a sárvédő-felszerelés költségigényesebb, mint maga a sárvédő.
Gyakran elhangzó kritika a sárvédő mellett, hogy a sárvédős bringa nem szép. Nos, ezt a szépséget akkor csak úgy itt hagyom nektek a végére, hogy lássátok az ideális összhangot egy gyönyörűen installált, és színre fújt sárvédővel. Nem hinném, hogy van ember, aki erre azt mondja, hogy nem szép...
Most, hogy minden tudással felvértezted magad, irány a webshop, és válassz egy neked tetsző típust.
A sárvédőket nálunk ide kattintva találhatod meg.
Ha tetszett e cikkünk, oszd meg Facebook-on!
