Miből áll a lánc? A lánc zárt szempárokból álló, rengeteg csúszócsapágyat tartalmazó alkatrész. Egy szempár négy oldallapot, két görgőt és két csapot számlál, azaz összesen 8 komponenst. A lánc teljes hossza pedig kb. 500 alkatrészt tartalmaz. A hajtás során a kerékpáros lába meglepően nagy nyomatékot képes kifejteni, emellett alacsony, útközeli elhelyezkedése folytán a lánc ki van téve a szennyeződésnek is. A kettő a kopás melegágya, ennél fogva a láncot rendszeresen tisztítani, kenni, és körülményektől függően néhány ezer kilométerenként cserélni kell.
A lánc csereérettségét „láncnyúlás mérővel” ellenőrizhető. (1000 Ft környékétől már elérhető, így ott a helye minden kerékpáros szerszámkészletében.) Valószínűleg a szóhasználat azért terjedt el, mert ha az új és a használt láncot egymás mellé felakasztjuk, akkor a régi valamivel hosszabb lesz. Mitől mástól lehet valami hosszabb, minthogy megnyúlt?
Pedig, ha megmérjük akár a külső, akár a belső oldallapokat, azok pontosan olyan hosszúak mindkét láncon, továbbá a görgők átmérője is megegyezik. Akkor viszont honnan van a többlet hossz? Ehhez célszerű megnézni egy robbantott ábrát, ahol jól látható, hogy a lánc oldallapjait csapok kötik össze, a belső oldallapoknak peremük van, és ezen futnak a görgők, a belső oldallap pedig az összekötőcsap körül fordul. A három elem végülis egy gördülő csapágy. Amikor a lánc a lánckerekek fogain megkapaszkodik, a görgő a lap peremhez szorul, a belső oldallap a csapon nem csúszik meg, hanem a lánckerék vagy váltógörgő fogszámától függően úgy negyed-nyolcad-tizenhatod fordulatot gördül.
Gördülő csapággyal van dolgunk! 2 - belső lap belül peremmel; 3 - görgő, amely felfekszik a peremre; 4 - csap; 5 - külső lap
A gördülő működés adja a lánc elképesztően jó, akár 96%-os hatékonysági fokát, ami megelőzi mind a fogaskerék, mind a szíjhajtás teljesítményét. Persze ez csak az új, még alig kopott, belül tiszta láncra igaz. Ha a lánc belül koszos, akkor a gördülő mozgás már akadályozott, olyan, mint amikor nem sima aszfalton, hanem köveken gurul a kerékpár. A görgő meg-meg csúszik a szemcséken, amit a koszos kenőanyag némileg elő is segít. Azonban a szennyezett olaj olyan, mint a konyhai súrolószer (ott szappanban oldják a szemcséket): csiszolja, polírozza a fémfelületeket, idővel fényesre koptatja az oldallap-perem belső és külső felületét, valamint a görgőbelsőt.
A rossz hír, hogy az elkoptatott anyag hiányozni fog! A görgő egyre inkább lötyög, jelentős mozgás van közte és a perem között. Továbbá a belső oldallap és a csap között hasonlóképp „játék” alakul ki.. És ami még rosszabb, hogy a kopás nem körkörös, mivelhogy a lánc sosem fordul/csúszik egy teljes fordulatot, hanem csak annak töredékét. A kopás ovális felületeket eredményez, ami még inkább lehetetlenné teszi a gördülést, vagyis marad a csúszás, mint opció. Ez egyrészt néhány százalékot levon a lánc mechanikus hatékonyságából, másrészt tovább fokozza a kopásfolyamatot.
Sajnos a lánckerék fogai is kopnak...
Summa summarum, az amortizáció felgyorsul, és ha nem lépsz időben, az egymástól immár fél colnál távolabb lévő görgők nem fekszenek fel tökéletesen a fogakra, és elkezdik „megenni” azok rámpáit. A kopott fogak pedig a hosszabb görgőtávolsággal lesznek szinkronban, és amikor új láncot teszel fel, azzal már nem passzolnak méretben a kopott lánckeréksorral. Finom futás helyett a lánc szabályosan ugrál rajta.
Az új lánc kopott fogakon...
Ez tehát a lánckopás valódi folyamata. Ha sok kosz van a láncon belül, akkor a folyamat gyorsabb, és mivel ez öngerjesztő, a lánc akár néhány száz km alatt használhatatlanná válhat. A nagy nyomaték - amit erős kerékpárosok vagy az e-bike motor képes produkálni – csak hab a tortán. A gyakori olajozás csak akkor segít a folyamat lassításában, ha azt tiszta felületre (lásd patyolattisztára mosott láncra) viszed fel. Máskülönben csak ront a helyzeten, mert megköti, és ezáltal felhalmozza a szennyeződést. Poros körülmények közt elképzelhető olyan helyzet, amikor a ritkább kenés hosszabb láncélettartamot eredményez.
A kopás a lapok között is zajlik, amitől a lánc hajlékonyabb lesz...
A görgők egymáshoz viszonyított távolsága mellett a lánckopás másik megnyilvánulása az oldallapok érintkező felületének kopása. Ezt ugyancsak a bejutott szennyeződés okozza. A külső és belső oldallap közé bekerülve elkezdődik a fent vázolt „polírozás”, ami idővel csökkenti az érintkező lemezek anyagvastagságát. Amíg az új láncból oldalirányú hajlítással kb. kétméteres kör hajlítható (ennyit enged a szerkezet, lévén némi hézag elengedhetetlen a finom működéshez), 0,5% kopásnál a körív már csak másfél méter. Ez egyben azt is jelenti, hogy a váltó mozgatására a lánc könnyebben hajlik meg, vagyis először hajlik, és később mozdul el. Így idővel a fokozatváltás lassabb, nehézkesebb és pontatlanabb lesz. 11-12-13 fokozatú szimpla lánctányéros rendszereken nagyon érezhető a váltás minőségén a lánc oldalirányú kopottsága, ilyenkor jelentősen „belassul” a váltásfolyamat.
Egy szó, mint száz, a kopást le kell lassítani. A lánc gyakori tisztítása sokat segít, de az is, ha a bicajt nem használod esőben vagy terepen, ahol sok a kosz, ami hatékonyan képes bejutni a láncszerkezetbe. A másik tipp, hogy ha a van motorrásegítés, azt ne – vagy csak ritkán – használd maximális fokozatban. Szerencsére akkor sincs minden veszve, ha szeretsz terepen bicajozni, és nem vagy tisztaság-mániás…
Olaj helyett láncwax!
Mint ahogy azt korábbi cikkünkben írtuk, az olajos lánckenés praktikus módszer, lényegében csak csepegtetni kell, ami 1-2 percet vesz igénybe. Persze a megelőző mélytisztítás már lényegesen többet, de a kettő együtt negyedórából „megúszható”. Ellenben a wax idő- és munkaigényesebb folyamat. Az utóbbi viszont két nagy előnnyel jár. Az egyik a jobb hatásfok, amiért a waxos lánckenés a profi versenysportban ma már megkerülhetetlen. A másik, ami nekünk amatőr bicajosoknak még fontosabb, hogy nem köti meg a szennyeződést, szilárd halmazállapotnak köszönhetően bennmarad a láncszerkezetben, megakadályozva a kosz bejutását. Nem ritka a több ezer kilométert futott waxolt lánc kevesebb, mint 0,25% nyúlással. És habár némileg drágább a waxos kenőanyag, a ritkább lánc- és lánckerék cseréknek köszönhetően jelentős költség takarítható meg.
(A láncwaxolásról bővebb infó itt olvasható…)
Hatékonyabb, tisztább, és emellett kísérletekkel bizonyítottan növeli a lánc hasznos élettartamát!
Mit nyersz még a viaszos kenéssel a már említett hatékonyságnövelésen és láncmegóváson felül? Például azt, hogy tisztább maga a lánc, nem szennyezi a ruházatot, leszálláskor a lábszárat vagy szállításkor a kocsit. Büntetlenül hajthatsz homokban vagy sárban, akár hosszú távon is. Tényleg nem gyűjti be a homokot, és a sár is leválik róla, a görgők közé pedig csak úgy képes bejutni, ha a wax már kikopott. A láncra került szennyeződés pedig a maradék viasszal együtt forró vízzel lemosódik. Végezetül a viasz jobban nyeli a rezgést, azaz valamivel kevésbé zajos a hajtás.
Ha átállsz a waxos kenésre, már csak arra kell figyelni, hogy mennyi wax van a láncban. Itt a hajtáslánc által keltett zaj ad biztos támpontot. Amikor jelentősen megnő a zajszint, érdemes forróvizes tisztítást alkalmazni, majd újra waxolni, vagy oldószeres anyagot csepegtetni bele. Sokak stratégiája, hogy a bicajhoz két láncot tartanak, és amikor az egyik zajos lesz, jöhet az előre waxolt másik. A „főzős” waxolás persze nem mindenkinek lesz megfelelő, éppen ezért sokan az egyszerűbb csepegtetős irányt választják, ami kissé költségesebb, illetve tartósság és hatékonyság terén kissé elmarad a hagyományostól.
Mostantól nyúlás helyett kopásról beszélünk?
A nálunk kapható „láncnyúlást mérőket” nem fogjuk egyhamar átkeresztelni „lánckopásmérőkre”, már csak azért sem, mert sem a vásárló, sem az internetes keresőmotor ezt nem díjazná. Marad tehát a pongyola elnevezés. Viszont most már minden olvasó tudja, hogyan kell érteni a „láncnyúlást”. További infó a láncok működéséről itt olvasható.
Ha hasznosnak találtad ezt a cikket, iratkozz fel hírlevelünkre, és akkor egyetlen frissen megjelenő szakírásról sem maradsz le. Másoknak pedig úgy tudsz segíteni, ha ezt a tartalmat megosztod valamely közösségi platformon.
