A kerékrögzítés a kerékpáron történhet nyitott sarus módon - korábban ez volt az egyeduralkodó -, vagy átütőtengellyel. (Ez utóbbi angol elnevezése a „Thru Axle”.) 120 év kellett ahhoz, hogy a kerékpáripar változtasson a hagyományos kerékrögzítésen. Való igaz, hogy nem sok probléma van nyílt saruval: praktikus, hiszen a kerék két csavarral - vagy az elterjedt gyorszáras megoldással –egyszerű ki- és beszerelhető. A sarutávolság néhány kivételtől és a veterán kerékpároktól eltekintve többnyire standard, vagyis a kerék pótlása tehát egyszerű feladat, továbbá a defekt gyorzáras kerékrögzítésnél viszonylag egyszerűen javítható. (A gyorszárakról egyébként külön szakcikk jelent meg, így azok biztonságos használatával most nem foglalkozunk.)
Balra átütőtengelyek, jobbra gyorszárak hagyományos csőtengelyhez
A nyílt sarus kerékrögzítés korlátai először a tárcsafékek elterjedésével jelentkeztek. Felnifékkel akár a csavarrögzítés, akár az excenteres zárómechanika alkalmazása a véletlenszerű kioldás lehetőségét nagyjából kiküszöböli, amennyiben a kerék menetközben meglazul, az csakis a helytelen rögzítésnek tudható be. A modern tárcsafékrendszereknél viszont a kerékrögzítésre ható erők másképp alakulnak: egyrészt a fokozott fékhatás miatt a tengelyre ható erő hatványozott, másrészt ennek iránya majdnem egyenesen lefele mutat, pontosan amerre a saru nyílása van. Nagy sebességnél és terhelésnél hevesen lassítva a fékerő képes a tengelyt kilökni a saruból, ami súlyos balesethez vezethet. Ennek orvoslására a kerékpárgyártók először a villasarun elhelyezett „nyelvpárt” vezették be, de a végső megoldás a mégis tengelyrendszer újragondolása lett. Ezzel el is érkeztünk az átütőtő tengelyhez…
Az átütőtengelynél a saru zárt, a tengely semmilyen irányba nem tud elmozdulni. A tengely egyik oldalon menetet tartalmaz, ami a vázba vagy a villába rögzül. Mindenekelőtt a tengelyt a kerékagy nyílásán kell átvezetni, a menetet behajtani, majd csavaros, gyorszáras szisztémával biztosan rögzíteni. A megfelelő nyomatékkal történő rögzítéséről itt is gondoskodni kell, máskülönben a kar kioldhat, a vibráció miatt pedig a tengely is kilazulhat. A zárt konstrukció mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni az átmérő-különbséget. Amíg egy nyílt sarus agytengely 9-10mm-es, és a benne lévő gyorszár mindössze 5mm, az átütőtengelyek 12-20mm átmérővel akár 10-szer merevebb szerkezetet tesznek lehetővé.
Az átütőtengely a nyílt sarus kerékrögzítés összes probémáját orvosolja, de újakat is behoz...
Az átütőtengelyes kerékrögzítést alkalmazó vázak és villák az univerzális nyílt saruval szemben sajnos sokféle tengelytípust fogadhatnak: azaz sajnos nincs egységes „Thru Axle” szabvány. A megannyi tengelytípus miatt az átütőtengely más nem a kerék részét képezi, hanem a vázhoz vagy villához tartozó komponens.
Mik a variációk?
Először is ott a több különböző tengelyátmérő, amihez jön a tucatnyi -hossz és menetemelkedés. A felfekvés is lehet merőleges vagy kúpos, mint a kormánycsapágyak esetében. Kezdjük az átmérővel: az MTB kerékpárokon elől a tengelyátmérő 15 vagy 20mm, de ma már inkább az előbbi az elterjedtebb. Országúti/gravel Thru axle rögzítés elől 12mm-es tengelyt alkalmaz. A tengelyhossz 100mm, BOOST rendszer esetében 110mm. Léteznek ettől eltérő szabványok, mint az S-BOOST, a Road-BOOST vagy éppen DH és Fatbike kerékpárokban alkalmazott „túlméretes”.
Megannyi tengelytípus és -szabvány...
Ha az átmérő stimmel, a következő paraméter a tengely teljes hosszmérete, ezen belül pedig a menetes szakasz hossza. Erre jön még a menetsűrűség és a menetemelkedés. Minden egyes paraméternek passzolni kell, ami azt jelenti, hogy több tucat átütőtengely-típus van jelenleg forgalomban.
Ha megtaláltad a vázhoz vagy villához való típust, dönthetsz gyorszáras vagy imbuszcsavaros tengelyrögzítés között. A gyorszár ugyanazokkal az előnyökkel kecsegtet, mint a nyíltsarus kerékpárok esetében: garantálja a gyors és szerszámmentes működtetést. Máskülönben 5/6mm-es imbuszkulcs szükséges az átütőtengelyek kioldásához, ami vagy van nálad, vagy nincs…
Szerencsére a tengely tartós, törésre ne hajlamos, legfeljebb a menet sérülhet, amiért cserére szorulhat. Felmerülhet még a könnyítés, valamint a karos vagy csavaros rendszerre való átérés igénye, valamint használt vázszett vásárlása esetén fordul elő, hogy a tengely kerékszettben marad, pedig a nem ott lenne a helye. Ilyen esetekben szükséges póttengely után nézni...
Előnyök és hátrányok
Az összehasonlítást nézzük a korszerűbb átütőtengelyek szemszögéből: más szóval milyen előnyöket kínál a Thru Axle a különböző kerékpártípusokhoz és felhasználásokra!
+ Biztonság
Elvitathatatlan, hogy az átütőtengely többlet biztonságot nyújt, lényegében semmilyen olyan körülmény nem állhat elő, hogy a kerék menet közben a vázból vagy villából kimozduljon. Ez – mint ahogy már említettük – nyílt sarus tárcsafékes kerékpároknál előfordulhat. Emellett maga a tengely is erősebb, lényegében eltörhetetlen. A szerelési hibából adódó esetleges meghibásodás ugyancsak ritka, hiszen a tengelynek ehhez „nagy utat” kellene megtenni, közben minden bizonnyal feltűnne a rendellenes működés.
+ Kevesebb zaj
A nyílt sarus kerékrögzítés még a megfelelő megszorítás mellett is enged némi mozgást a keréknek, ami tárcsafékes kerékpároknál potenciális zajforrás. A fékbetét sajnos olyan közel áll a féktárcsához, hogy a tengely legkisebb elmozdulása kontaktust okoz. Ez ciklikus súrlódással, azaz „ciripeléssel” jár. Felnifék esetén a kilengés potenciálisan még nagyobb lehet, viszont az zaj kevésbé észrevehető. Az átütőtengely sokszorta merevebb szerkezetet alkot, a kerék terhelésre történő kimozdulása gy lényegében kizárt. És mivel maga a villa- és a vázszerkezet is merevebb, azok kihajlása sem okozhat fékbetét-kontaktust. Végezetül a váz- és kerékstabilitás növelésével a fékhatás is javul, a betétek beállítása leegyszerűsödik, a féktárcsához így rendkívül közel állíthatók.
+ Ritkább meghibásodás
Bizonyos kerékpározási stílusok hatalmas terhelést rónak a tengelyre: gondoljunk az ugratások csak utáni leérkezésekre! Ilyenkor a kerékre egyébként nem tapasztalt mértékű erőhatások irányulnak, emellett a váz és a villa ugyancsak jelentős többlet terhelést kap. Az átütőtengely az összes említett alkatrésznél segít a terhelés kordában tartásában. Például „villalábak” nem mozoghatnak egymástól függetlenül, így kímélve az felső összekötő szerkezeti elemet. Ennek köszönhetően ma már sokkal ritkább a villa és váztörés.
+ Pontosabb, kiszámítható irányítás
Elsősorban a kerékpár első villája felel a pontos irányításért, így minden, amivel a szerkezet stabilabbá tehető, ezt segíti elő. Korábban a teleszkópvillák esetében jelentős szerkezeti kihajlás volt tapasztalható, elsősorban kanyarodás és fékezés során, amikor a villa jelentős oldalirányú és torzionális terhelést kap. Az átütőtengelynek köszönhetően ez nagyban csökken, a kerék arra megy, amerre a bicajos irányítja, nincs szükség folyamatos korrekcióra. És nemcsak az extrém MTB sportban jelent előnyt a többlet stabilitás: a szállításra használt bicajok – ide sorolva a csomagos túrázást befogottakat – ugyancsak sokat profitálnak általa.
+ Egyszerűbb beszerelés, pozícionálás
Nyílt sarus kerékrögzítésnél a tengely pozícionálása esetleges, néhány tizedmilliméter pontatlanság a beszerelésnél még a gyakorlott szerelőknél is előfordul. Ez hatással lehet az irányításra, de még inkább a fék- vagy váltóbeállítás pontosságára. A tárcsafékek és 12-fokozatos váltórendszerek korában talán nem kell magyarázni, hogy a néhány tizedmilliméter milyen fontossággal bír! Az átütőtengely viszont önmagát pozícionálja, így a kereket lényegében lehetetlen rosszul beszerelni, valamint a féktárcsa és a hátsó lánckeréksor mindig tizedmilliméterre ugyanabban a pozícióban áll.
+ Könnyebben meghatározható nyomaték
Mind a csavaranyás, mind a gyorszáras nyílt sarus kerékrögzítés esetében a megszorítási nyomaték esetleges, azaz nehezen mérhető, számszerűsíthető. A gyorszár kar esetében csak a megérzéseidre és tapasztalatodra hagyatkozhatsz. Ezzel szemben az átütőtengely csavarrögzítést kap, ami nyomatékmérővel ellenőrizhető. (Amennyiben a Thru Axle gyorszár-rendszerrel készül, ott a kar elfordítása csak a kimozdulást hivatott megakadályozni, effektív szorítóerőt a kerékre nem fejt ki.) Ez nagymértékben csökkenti a hibás beszerelés és rögzítés esélyét, az átütőtengely használata intuitív, kezdő kerékpárosokat sem hoz zavarba.
+ Korszerű, értéknövelő
Egyértelmű, hogy a kerékpár majdani értékesítésénél a modern technológia áremelő tényező. Vagyis érdemes ilyen rendszerű kerékpárt venni még akkor, ha nincs rá feltétlen szükség: a majdani vásárló számára valószínűleg vonzó lesz. Azt sem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy az évek múltával a mérlegnyelv minden bizonnyal az átütőtengely felé billen, ezzel párhuzamban alkatrészellátásuk – és remélhetően a szabványosítás kérdése – is javul. 10 év múlva a jelen cikk egész biztosan máshogy szól: nem valószínű, hogy a nyílt saru mellett túl sok észérv szól a jövőben!
Az átütőtengely használata néhány szituációban hátránnyal is jár: legjobb, ha ezeket se hallgatjuk el!
̶ Drágább
Mind a kerekek, mind a kerékpárok esetében megfigyelhető, hogy azonos technikai szinten az átütőtengely magasabb vételárat von maga után. Előállításuk a gyorszárhoz képest többlet költséggel jár, a váz és villa esetében is bonyolultabb a tengelyt fogadó szerkezet. A mérettolerancia az átütőtengely esetében kritikus, ami ugyancsak emeli agyártásköltséget. Mindazonáltal valószínűleg a mai árdifferencia aránytalan, és a jövőben – ahogy egyre több közép és alsó kategóriás kerékpár kap Thru Axle megoldást – némi csökkenés (nivelláció) várható.
̶ Nagyobb tömeg
Habár nem eget rengető a különbség, érdemes megjegyezni, hogy a tipikus átütőtengely 60-80 grammot nyom a mérlegen, amíg egy gyorszár tömege csak 40-50g. Léteznek könnyebb átütőtengelyek karbonból és könnyített aluötvözetből, de ezek lényegesen drágábbak. Hasonlóképp a kerékpárváz és a villa tömege is marginálisan nagyobb átütőtengelyes rögzítés esetén, a kerékagy pedig nagyobb méretű, vagyis kissé nehezebb. Az említett jelentéktelennek tűnő súlykülönbségek összeadódnak, de a növekedést mindenképpen kompenzálják az előnyök: a többlet stabilitás és kevesebb féksúrlódás révén eleve gyorsabb lesz a kerékpáros.
̶ Problémás beszerzés
Ami biztos, hogy az összes forgalomban lévő kerékpárt tekintve a nyílt sarus kerékrögzítés még mindig domináns, vagyis az átütőtengely elsősorban az új, magasabb árszintet képviselő kerékpárokon kap szerepet. Ennek megfelelően alkatrészutánpótlás és elérhetőség szempontjából még távolról sem billent át a mérleg nyelve: még a legfejlettebb piacokon is egyszerűbb a hagyományos kerék vagy tengely pótlása, mint a korszerűbb átütős rendszerű. Kisebb települések kerékpárkereskedései a fennálló igényekhez igazodva nemigen tartanak átütős kerekeket és hozzájuk való alkatrészeket, a világ kevésbé fejlett részén pedig ezek többé-kevésbé ismeretlen. Ennek megfelelően túrázáshoz a nyílt saru jelenti a biztos megoldást.
̶ Időigényes kerékszerelés
Habár a kerék pontos beillesztése az átütősnél gyorsabb, mint a nyílt saru esetében, a tengely behelyezése, becsavarása, majd rögzítése lényegesen tovább tart. A kiszerelésnél pedig még nagyobb a differencia, hiszen a nyílt saru esetében a gyorszárkar kioldása – a rögzítőanyag lehetséges 1-2 fordulattal történő lazítása mellett is – majdnem azonnali kerékkivételt tesz lehetővé. Az országúti versenysportban ennek megfelelően defekt esetén a versenyzők ma nem kereket, hanem kerékpárt cserélnek. Amatőr kerékpárosok számára a kerékszerelés időigényessége valószínűleg kevésbé fontos tényező. Mindazonáltal egyes gyártó cégek az átütőtengelyekhez olyan gyorsrögzítő rendszert fejlesztettek, amelyek a folyamatot leegyszerűsítik, és némileg meggyorsítják (pl. Focus R.A.T., Mavic Speed Release).
̶ Kompatibilitásproblémák kerékpárszállítókkal és edzőgépekkel
A jelenleg forgalomban lévő kerékpárszállítók egy része átütőtengelyes kerékpárokkal egyáltalán nem, vagy csak körülményesen használható. A probléma azon szállítóknál jelentkezik, ahol az első kerék eltávolításával a villa közvetlenül rögzül. Szerencsére a nagyobb gyártók érzékelik a nehézségeket, és adapteres csatlakozást biztosítanak. Hasonlóképpen a görgős edzőgépek hátsó kerékrögzítésénél is jelentkezik a tengelyprobléma – ugyanúgy a „direct drive” típusnál, ahol a kereket az edzőgép helyettesíti, mint a gyorszáras rögzítéshez tervezett hagyományos görgők esetében. Itt is különféle adapterekkel érhető el teljes keresztkompatibilitás, persze az adapterek nem minden esetben járnak a szállítókhoz és az edzőgépekhez, valamint strapás beazonosítani az adott tengelytípushoz való kiegészítőt.
̶ Túlzás az adott felhasználáshoz és/vagy kerékpáros számára
Amennyiben a kerékpárt sík vidéken, lassú tempóban, szilárd burkolaton használod, az átütőtengelyek korábban felsorolt előnyei aligha észrevehetők. Az átütőtengely jellemzően azoknak nyújt többlet stabilitást, akik eleve nagyobb testtömeggel használják, más szóval fiatalok, hölgyek, vékony, kistermetűek számára az nyílt saru által nyújtott stabilitás bőven megfelel. A felhasználás tekintetében pedig a nagyobb erőfeszítések, vagyis a teljesítménycentrikus kerékpározás, a versenyzés, ahol a különbségek jobban megmutatkoznak, hobbi szinten nemigen.
Így kell egy átütőtengely paramétereit meghatározni:
Érdemes beruházni?
A hagyományos tengelyrögzítés felől nézve értelemszerűen pont a fordított tényezők emelhetők ki előnyként és hátrányként. Vagyis a nyílt sarus kerékpárok és kerekek olcsóbbak, bárhol elérhetők és a választék is jelenleg nagyobb. Bizonyított technológiáról van szó, habár tárcsafékes kerékpároknál nagyobb körültekintéssel szükséges a gyorszáras rögzítést használni.
A nyílt saru tárcsafékhez nem ideális, de kellő odafigyeléssel hosszú távon is elfogadható rendszert alkot
Amennyiben gyakran kerékpározol a városon kívül, vidéken vagy akár távoli országokban, az egyszerűbb technika akár nagyobb biztonságot is adhat. Az átütőtengelyek számtalan forgalomban lévő típusa miatt egy esetleg megsérült tengely pótlása még a nagyvárosi kerékpárboltokat is komoly kihívás elé állíthatja. Ellenben gyorszáras tengely, kerék bárhol akad…
Egyszerű kezelés, mindelhoz rendelkezésre álló komponensek...
A gyorszár használata – ahogy neve is utal rá - gyorsabb annak, aki begyakorolta. Azt se vegyük félvállról, hogy a hagyományos kerékrögzítéssel ritkábbak a kompatibilitással kapcsolatos problémák. A kerékpár bármilyen szállítóra felszerelhető, nem kell speciális, korszerű típust vagy adaptert beszerezni. Hasonlóképp a gyorszáras bicaj a legtöbb téli edzőgörgővel kompatibilis, amíg az átütőtengelyesnél figyelni kell az ilyen dolgokra. Persze mindenre van megoldás, és talán még egy régi görgőbe is beszerelhető az új tárcsafékes, átütőtengelyes országúti, de mindez utánajárást és utólagos beszerzést igényel.
Az átütőtengely egy olyan technológia, amely egyértelműen jobb, mint a nyílt sarus kerékrögzítés, ellenben most még egy átmeneti időszakban élünk, amikor az eszközök nagyobb része nincs felkészítve annak fogadására. A számos szabvánnyal és a kissé körülményes használattal maga a rendszer sem tökéletes.
A különböző nyílt sarus kerékrögzítés szisztémák közül egyértelműen a gyorszártechnológia a legjobb, vagyis a menetes csavaranyás rögzítésnek szerintünk csak speciális esetekben van létjogosultsága. A karos zár előnye nemcsak a szerszámmentesség és a gyorsabb működtetés, hanem a szorítóerő is nagyobb, ami a nyílt saru esetében főképp üdvözítő. Pontosan eme előnyök miatt kissé vontatott az átütőtengely elterjedése. A másik probléma a Thru Axle rendszerrel a már említett magannyi szabvány, ami rendkívül bonyolulttá teszi a kerékválasztás, de főképp a tengely pótlását.
Kizárólag technikai fejlesztés jegyében nem érdemes a nyílt sarus kerékpár lecserélni. A következő kerékpár beszerzésénél viszont igenis érdemes elgondolkodni rajta – persze a jelen cikk végkövetkeztetéseit figyelembe véve. Átütőtengely „fronton” ma még nem biztos, hogy az előnyök vannak túlsúlyban, de néhány év múlva a helyzet változhat. Amennyiben az írás elnyerte tetszésed, tudod, mit kell tenni: terjeszteni, népszerűsíteni!
