A Di2 elektronikus váltórendszerekről – a használtpiachoz hasonlóan – átfogó Bikepro szakcikk áll rendelkezésre, amely az alapoktól a vásárók által gyakran feltett kérdésekig számtalan fontos témát érint. A mostani írás ennek egy speciális aspektusával foglalkozik, egyszóval nem árt előtte az „alapművbe” elmerülni. Néhány szó erejéig kitérünk a SRAM eTap (AXS) és a Campagnolo EPS elektronikus rendszerek sajátosságaira, de ezekkel kevesebb a tapasztalat, kínálatunkban úgyszintén többnyire Shimano Di2 alkatrészek kapnak helyet.

Az elektronikus váltórendszereké a jövő, erről nincs vita. Az egyetlen bökkenő, hogy a Di2 és társai ma még jellemzően prémiumkategóriás kerékpárokon érhetők el, vagyis a kerékpárosok széles tábora nagyrészt csak sóvárog a „villanyváltó” után. Szó mi szó, a Di2 túl drága (nekünk is), MTB és gravel bicajok esetében kiváltképp. Ilyenkor – főképp a manapság tapasztalható kerékpárellátási nehézségek közepette – felmerülhet a használt Di2 váltórendszerrel szerelt kerékpár beszerzése. Jó ötlet?

A kérdést nem könnyű megválaszolni, ezért a korábban megjelent használtkerékpár-vásárlás „kisokosban” nem is firtattuk. Egy oldalról az elektronikus váltórendszerek bizonyítottan tartósabbak, mint a mechanikusak, másrészt figyelembe kell venni, hogy a technika hétmérföldes léptekkel száguld a jövőbe, így a Di2 váltórendszer hamarabb avul el, mint bowdenes társaik. Erre jó példa az első Di2 (7970) sorozat, amely mindössze 11 éves, dacára jelenleg sem szoftveresen sem alkatrészekkel (speciális csatlakozók) nem támogatott. Így a rendszer továbbfejlesztése effektíve lehetetlen, az egyes komponensek pótlása csakis a használtpiacról – jellemzően drágán – oldható meg.
Véleményünk szerint a külső akkus, régi A-csomóponttal szerelt rendszer a "felejtős" kategória...

Ennek megfelelően az első generációs Dura Ace Di2 elvetendő ötlet. Két évvel később a Shimano kihozta a Di2 Ultegra szintű változatát, a 6770 sorozatot. Ez már az újabb csatlakozókkal rendelkezik, így az egyes elemek a későbbi alkatrészekkel is helyettesíthetők. Valójában innentől beszélhetünk Di2-rendszerről, de a 6770 és a későbbi 6870 szett esetében a teljes kompatibilitástól és problémamentességtől még igen távol vagyunk…
Az első generáció esetében még a csatlakozók típusa is eltér, így semmi más Di2 alkatrésszel nem helyettesítő...

A számos nehézség közül a legfőbb, hogy a 6770 és a 6870 10 hátsó fokozatot kezel. Noha a csatlakozók és a B-csomópont a mai 11- és 12-fokozatos Di2 rendszerekkel csereszabatos, a váltóegységek (első és hátsó váltó) nem kompatibilisek a megnövelt fokozatszámmal. Józan paraszti ésszel azt gondolhatnánk, hogy mindez csak programozás és konfiguráció kérdése, de nem: a rendszer nem enged ilyen irányba fejleszteni. Ráadásul az akkumulátor - akár külső, akár a 6870-hoz rendelhető rejtett - sem csereszabatos a maiakkal. A külső egyáltalán nem „fejleszthetők fel” otthoni (azaz nem szakszervizben elvégzett) E-Tube számítógépes diagnosztikára és konfigurálásra, a belsőből pedig számos funkció hiányzik. Mindebből következik, hogy a Di2 rendszernél mindkét váltónak azonos fokozatszámot „kell tudni”, 10 és 11s nem „vegyíthető”. Amennyiben egy 6870 hátsó váltó tönkremegy, újból csak 11 fokozatost vehetünk, ráadásul az elsőt is le kell cserélni. A váltókar és a többi komponens maradhat (amennyiben belső „aksis” a rendszer), de így is tetemes - és felesleges – a kiadás. Ráadásul az egészhez a rendszert újra kell telepíteni.
Mi komolyan elgondolkodnánk egy régebbi 10-fokozatú Di2 szettel szerelt bicaj beszerzésén. Már ma ennyi akadály tornyosul, és a helyzet a jövőben várhatóan tovább romlik. A külső akku szerintünk kész „harakiri”, még akkor is, ha az elvileg még 100 évig működőképes. Egyrészt a mai komponensek nem működnek vele (a régebbiek pedig csak a használt piacról pótolhatók), tetejében számos funkció (pl. vezeték nélküli kapcsolat, Synchro Shift automata váltás) csakis a legmodernebb akkumulátorokkal érhető el. Ha mégis úgy döntesz, hogy bevállalsz egy 6770/6870 szettet külső akkuval, vizsgáld meg az akkut hogy nem sérült-e. A belső elhelyezés esetén ritka a sérült cella, külsőnél – mivel a töltéshez le- fel kellett szerelni, ide-oda rakosgatni - nem példa nélküli…
Az új generációs akkuk nemcsak tartósabbak, problémamentesebbek, hanem a plusz funkciókhoz is elnegedhetetlenek...

A tanulság a fentiekből, hogy egy régebbi Di2 generáció igencsak behatárolja mind a javítást, mind a rendszer esetleges tovább fejlesztését. Emellett az új generációs Di2 rendszerek korszerűbbek, működésük gyorsabb, megbízhatóbb, több fejlett funkciót kínálnak, pedig mindössze néhány évvel fiatalabbak, mint a fent említett problémás generációk. Ilyen különbségekről mechanikus rendszerek esetén – főleg néhány év távlatában – nem beszélhetünk. Ha hiszed, ha nem, egy 6-9 éves Di2 már-már időutazás!
Csakugyan a harmadik Di2 generációtól (8070, 9070) már a helyzet sokkal jobb, a kurrens funkciók már majdnem mind elérhetők. Persze ez alól is van kivétel: a vezeték nélküli kapcsolat gyárilag csak az MTB és városi (XTR, XT, Alfine) csoportokban található meg, az országúti (és GRX gravel) szetthez külön kell megvásárolni. Tehát egy használt Di2 országúti kerékpár vásárlásakor a vevő részéről releváns kérdés, hogy megtörtént-e a D-Fly fejlesztés. Ennek hiányában a Di2 rendszer számítógéphez csakis vezetékesen csatlakoztatható, mobil eszközzel vagy GPS kerékpárcomputerrel egyáltalán nem. És ha van rajta D-Fly, ne felejtsd elkérni a PIN-kódot!
Ha már az eladóhoz intézett kérdésekről van szó, soroljuk fel a kötelezőket! Például gyári összeszerelésről van szó, vagy a szett utólagosan került a bicajra? Az utóbbi esetben a szakszerűség nem garantált. Mi azt is megkérdeznénk, hogy volt-e valaha gond a váltórendszerrel, látott-e szerelőt, ha igen mi volt a hiba - és remélhetőleg - a megoldás? Jó, ha nem kellene tovább rugdosni egy meglévő kavicsot, megoldást találni valamire, amit a korábbi tulajdonos valamiért nem tudott megoldani.
Eddig azt feltételeztük, hogy kerékpárvásárlásban, azaz nem egy meghirdetett Di2 szett beszerzésén gondolkodsz. Ez utóbbi is sem elvetendő, hisz’ kishazánkban jelenleg több tucat eladó Di2-csoport és komponens van meghirdetve. A leányzó fekvése itt is hasonló: régebbi generációkkal csak csínján, az újabbaknál pedig érdemes rákérdezni, hogy mi a pontos konfiguráció, mit tartalmaz a hirdetett „motyó”. Ezt egészítsük ki azzal, hogy itt a szett működése valós körülmények közt nem ellenőrizhető. Az hogy a váltógombok megnyomására az egységek mozognak nem tekinthető átfogó „diagnózisnak”. Hacsak nem áll rendelkezésre Shimano diagnosztikai szoftver... Előnyben tehát az olyan hirdetés, ahol a szett még nincs a kerékpárról leszerelve.
Itt csak külső kábelezés jöhet szóba... szeretnéd?
Továbbá szett-/alkatrészvásárlás esetén a kompatibilitás nemcsak az egyes komponensekre, illetve a rendszerkonfigurációra, hanem a meglévő vázra is vonatkozik. Gyakoribaklövés, hogy a szettet fogadó váz nem támogatja a Di2 rendszert. Ebben az esetben csakis külső akkuelhelyezés jöhet szóba, hiába veszed meg az újabb rejtett akkus rendszert. Ha a váz szerencsére Di2-kompatibilis, akkor az effektíve akkuelhelyezés és a kábelezés (kábelhossz) okozhat némi fejvakarást. Például olyan szettet veszel, amelynél az akku a vázcsőbe volt rögzítve, de a vázad ilyen lehetőséggel nem rendelkezik, akkor nyeregcsőadaptert és hosszabb kábelt is be kell szerezni. Ritkán, de okozhat problémát a vázméret és a kábelszakaszok rövidsége.
Nem szóltunk még az MTB Di2 szettekről valamint a városi Alfine/Nexus és legújabb GRX gravel változatról. Manapság sem használt kerékpárra szerelve sem külön meghirdetett szettként nem túl gyakoriak, talán a jövőben elterjedtebek lesznek. Viszont elmondható, hogy a felsoroltkából mindegyik modern technológiát alkalmaz. A Shimano az országúti szetteken kísérletezte ki a Di2 technikát, így amire az MTB szettek megjelentek, a gyerekbetegségek („buta” vezeték, külső akku, számítógépes kapcsolathiánya, A-csomópont körüli bizonytalanságok, kompatibilitás-problémák) már szakszerűen kezelve lettek. Ha mégis találkozol ilyen bringával vagy egyenes kormányos Di2 szettel, érdemes megvizsgálni az MTB és gravel stílus által diktált „durvább” igénybevétel nyomait: kapott-e komoly ütést a hátsó váltó vagy a kormányra szerelt vezérlő/kijelző egység?
És habár nem feltétlen a Di2-ügy szerves része, bajusz alatt megemlítenénk a használt országúti hidraulikus tárcsafékekkel kapcsolatos aggályainkat. Üdvözítő, hogy számos Di2 (és SRAM eTap) ilyen korszerű fékrendszerrel szerelt. A gond csak az, hogy az országúti fékváltókar ebben az esetben mindkét funkciót hivatott ellátni, és ebből következően a hidraulika meghibásodása a Di2 egység „halálát” is jelenti. Közismerten az aszfaltos „hidrotechnológia” még nem olyan kiforrott, mint az MTB-n alkalmazott, gyakori jelenség a fékkarba integrált tartály vagy csatlakozó repedése, tönkremenetele. Csak szólunk, hogy erre is figyelj használt Di2 vásárláskor. Valószínűleg egyszerűbb az élet, ha a villanyváltóhoz kapcsolt fékrendszer még az első ipari forradalomból származik!
Evezzünk távolabbi vizekre! A SRAM eTap vezeték nélküli váltórendszer Di2-mélységű jellemzését/elemzését nem szívesen vállalnánk, de azért néhány szót szólnánk annak előnyeiről és hátrányairól. (Az AXS 12-fokozatú újabb változat fehér holló a használt kerékpárokon, így az alábbiak erre nem vonatkoznak.) A SRAM termékeket nagy mennyiségben forgalmazzuk, mi magunk is használjuk, szeretjük. Mindazonáltal az eTap esetében vásárlóinktól, ismerőseinktől lépten-nyomon problémákról hallunk. Szó mi szó, az amerikai gyártó nagyot dobbantott a vezeték nélküli jelátvitellel, felszerelése káprázatosan egyszerű, a váltókábelek száműzése pedig esztétikai katarzis. De egy ilyen „vadiúj” technológia esetében kiforrottságról nemigen beszélhetünk. Tényleg nem egyszerű úgy megcsinálni, hogy minden klappoljon: a Shimano-nak is beletelt néhány évbe, míg a Di2 gyermekbetegségeit „kikúrálta”. Pedig ott a technológia alapját a CAM-BUS rendszer képezi, ami az autóiparban már bőven bizonyított. Nem mellesleg összehasonlíthatatlanul több pénzt fektettek a fejlesztésébe… Tehát ez eTap – ha jót akarsz magadnak - legyen zsírúj és garanciális!
A Campagnolo EPS vezetékes elektronikus rendszer, és az olaszoknak bőven volt idejük tökéletesíteni (a Shimano 7970 előtt már futottak EPS prototípusok), de ez a mai napig nemjött össze. A eTap-hoz hasonlóan gyakori a megmagyarázhatatlan hiba, rendellenesség. Szépen működik, amikor működik, de távolról sem a megbízhatóság és a problémamentesség mintapéldánya. Talán jelzés értékű, hogy a Campagnolo szép lassan visszatér a mechanikus vonalhoz, miközben a Shimano és a SRAM már a bowdenek gyökeres felszámolását tűzi zászlajára…
Az új technológiák kizárólag a kurrens Di2 generációk esetében érhetők el!
Végére maradt a fő kérdés: nevezetesen érdemes-e egyáltalán a használt vásárlás irányba indulni? Amennyiben új kerékpárt vásárolsz, az állapot nem kérdéses, garanciát is kapsz, így néhány évnyi gondtalan bicajozás eleve biztosított. Viszont a COVID-okozta ellátászavarral különleges időket élünk, így simán elképzelhető, hogy a kiszemelt új Di2 kerékpárhoz belátható időn belül nem tudsz hozzájutni. Az is lehet, hogy a felszökött bicajárak miatt az adott színvonal már nem fér bele a költségvetésbe, vagy egyszerűen magasabb technikai színvonalat, felszereltséget szeretnél, mint amit a piac ésszerű áron kínál. Az egyik út a kivárás, a spórolás vagy a hitelre vásárlás, a másik a használt kerékpárok piaca. A jelen cikk tanácsait megszívlelve szerintünk jó döntésre juthatsz!
Ha nem egész Di2 szettre, hanem csak egyes alkatrészekre van szükséged, esetleg a megvásárolt kerékpár vagy Di2 szett kiegészítésre szorul, érdemes szétnézni webáruházunkban. A Di2 apró alkatrészek például itt találhatók. Reméljük tudtunk támpontot adni a használt Di2-rendszer vásárlásához! Ha Te is így gondolod, kérjük, a cikket oszd meg Facebook-on vagy egyéb közösségi médiában!