Van, aki durran erre a stílusra, én nem igazán. Nem vagyok egy nagy rajongója a vízszintes felsőcső és a nyúlfarknyi nyeregcső kombinációjának, és a bandázs nélküli kormány sem tetszik. Ennek ellenére, ha részleteiben vizsgáljuk ezt a Reynolds 631-ből készített acél vázas a gépet, akkor van rajta egy-két elgondolkoztató részlet megoldás.
Itt van például a muffolt váz belső részén található minta, amit ha kész a gép, igazából senki sem lát. De az alkotója számára azért mégiscsak fontos volt, hogy ott is igényes legyen. Hagyhatta volna tök egyenesnek, minta nélkülinek azt a részt, de valamiért az mégis oda került.
Klasszikus – és természetesen ezüst színű – Dura-Ace kormánycsapágy, ami önmagában egy ipari etalon. Van ilyen rendszerű kormánycsapágyam, kb. 12 éve hibátlanul szolgál, még nem kellett benne csapágyat cserélni, pedig kétnaponta használatban van.
Nos, a papucs festék mentesítése, hagy némi kívánnivalót maga után, de a lényeg itt most nem is ez, hanem a tűzkemény csavaros „patentszem”. Ezen a ponton nem tudtam eldönteni, hogy ez csak vicc, vagy tényleg így akarták?
Ismét egy etalon, a Sugino pálya hajtómű, mely egyszerű vonalvezetése ellenére szerintem igazán pofásra sikeredett. Azért egy imbuszos tengelycsavart megérdemelt volna a design. A szépséges pedáltest alak is megér egy misét.
Érdemes figyelni a hajtómű belső oldalának kidolgozottságát… Tisztességesen megcsinálták a belső oldalt is. És hát ugye a gyönyörű élfestett muffok. Egyszerű arany csík a fehér vázon, de a megvalósítása annyira precíz, hogy mindenképpen fejet kell hajtani előtte.
