Termékek Menü
0
Kategóriák

Ejtett felsőcső, vagy inkább hagyományos geometria?

Régen viszonylag egyszerű volt a helyzet. Amilyen hosszú a váz nyeregvázcsöve, olyan hosszú volt a felsőcsöve is. Ez utóbbi pedig mindig vízszintes volt. Ergó: amennyivel magasabb volt a váz, pont annyival volt hosszabb is. Igen ám, de egy idő után jöttek az MTB-k. Megjelentek a hátrafelé lejtő, ejtett felsőcsövek, mert az ugye praktikus. Majd tetézte a helyzetet a telók megjelenése, ami megemelte a fejcső helyzetét. Végül az i-re a pontot az össztelós vázak girbe-gurba felsőcsövei tették fel. Persze manapság is fontos, hogy ha egy váz fölé állsz, akkor a felsőcsőnek úgy kell elférni az alfeled alatt, hogy mindkét sarkad stabilan a földön van, de ennek inkább már csak praktikussági okai vannak. Ha hirtelen le kell ugranod a nyeregből, akkor mégse lenne jó, ha a nemesebb testrészeiddel landolnál a felsőcsövön.

Régebben, amikor még szinte minden váz acélból készült, akkor törekedtek is rá, hogy a támvillák minél magasabban kapcsolódjanak a vázhoz, növelve ezzel a szerkezet merevségét, amire akkoriban szükség is volt, mivel nagyon kis átmérőjű csövekből dolgoztak a vázépítők. Verseny vázaknál pedig már akkor is fontos volt, hogy egyre hatékonyabb legyen az erő átvitelük. A másik terület, ahol fontos volt a vízszintes felsőcső, az pedig a hagyományos tanya-bike-ok, vagy paraszt biciklik, ahol ugye az a praktikus, ha az 50 kilós tápos zsák nem csúszkál semelyik irányba a felsőcsövön…

Aztán ezek az igények az új anyagok, technológiák megjelenésével nagyjából kivesztek, a vízszintes felsőcső viszont maradt. Mi a gond vele? Ha a design-t nézzük, akkor semmi. A vízszintes, és az ejtett felsőcsővel készült vázból is lehet szép kerékpárt alkotni.  „Ránézésre” nekem is tetszik mindkét megoldás, de valahogy nem tudok elszakadni attól a hozzáállástól, hogy ha valami egyszer lehet funkcionálisan hasznos, akkor legyen már az.

A magas váz, extra rövid nyeregcső kombináció kivétel nélkül mindig merev, mint a dög. Azaz kevésbé kényelemes. Nem használja ki, a hosszú nyeregcső szerkezeti rugalmasságából adódó komfortnövekedést. Így összességben 4-6 mm extra rugalmasságról mond le az ember. Persze mondhatod, hogy ennyit bármikor lehet kompenzálni egy párnázottabb nyereggel, vagy egy ballonosabb külsővel, de ezt megteheted az ejtett felsőcsöves vázon is… Manapság, amikor szinte senki nem használ már acél vázat hajtáshatékonyságra kihegyezetett kerékpárokon, tehát gyakorlatilag az acél vázak jelentős része komfort kerékpár vázaként végzi, szerintem műszakilag semmi nem indokolja, a vízszintes felsőcsővel rendelkező váz kialakítást.

Persze teljesen más kérdés, hogy tetszik-e a végeredmény. Sokan hidegrázást kapnak az extra hosszú fejcsőtől, és az erősen lejtő felsőcsőtől. Én imádom ezeket és a gépeket, főleg ha nincs egyetlen hézagoló sem a stucni alatt.  És nem csak azért tetszik, mert tudom, hogy műszakilag ez a jobb megoldás.

Te hogy vagy vele? Fölülírja a megjelenés a logikát és a műszaki funkcionalitást?

Tartalomhoz tartozó címkék: Atom Blog
blog comments powered by Disqus
Termékek összehasonlítása
Márkák szerint
Töltsd le! Ingyenes!

Íme az ajándékod!

HASZNÁLD!

Vásárlói értékelések